A Századvég Konjunktúrakutató 2022. márciusi felmérése alapján mind a lakosság, mind a vállalkozások konjunktúraérzete romlott: a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –1,9-ről –4,8-re, míg a vállalati mutató értéke +0,5-ről –5,1-re csökkent. A felmérésre március első felében került sor, így a szomszédos országban zajló háború okozta bizonytalanság meghatározta az e havi adatok alakulását. Ezt mutatja az is, hogy míg a lakosság esetében a múltra vonatkozó kérdésekből számított pontérték az előző havi –14,1-ről –10,6-re emelkedett, addig a jövőre vonatkozó kérdések pontértéke +0,1-ről –10,4-re esett vissza. Hasonló folyamat látható a vállalati felmérés esetében: a múltra vonatkozó kérdésekből számított index értéke –3,1-ről –1,5-re emelkedett, miközben a jövőre vonatkozóké +3,1-ről –8,2-re csökkent. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a márciusban mért konjunktúraérzet még a háború ellenére is kedvezőbb, mint a koronavírus első három hullámában mért értékek.
Az orosz–ukrán háború okozta bizonytalanság érződik a konjunktúraindexeken
A lakossági konjunktúraindex négy alindexe közül három romlott, emelkedést egyedül a foglalkoztatási helyzet megítélése mutatott, amely továbbra is pozitív, értéke +10,6 pont. Kismértékben, –0,1-ről –2,8-re változott az anyagi helyzet megítélése. A négy alindex közül a legkedvezőtlenebbnek – összhangban a makrogazdasági adatokkal – a megkérdezettek továbbra is az inflációt látják, alindexe –70,4-es értéket vett fel az előző havi –63,1 után. A gazdasági környezet megítélése februárban még –2,6 pontot ért el, azonban márciusban a háborús események hatására már csak –8,8 pontot.
A háború hatásai leginkább a következő egy évre vonatkozó gazdasági várakozásokat érintették. A februári 10,8 százalékról 21,9 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint jelentősen, míg 13,8 százalékról 18,2 százalékra emelkedett azoké, akik szerint kismértékben romlik az ország gazdasági helyzete. Változatlanságra az előző havi 19,6 százalék után 14,8 százalék számít. A helyzet kismértékű javulását 26,4 százalék helyett 15,8 százalék várja, míg jelentős javulásra 12,3 százalék helyett 9,7 százalék számít. A lakosság részéről meglévő bizonytalanság érzetét jelzi, hogy a megkérdezettek számottevő része, mintegy ötöde nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
Javult ugyanakkor a közszolgáltatások színvonalának megítélése. Míg februárban még 16,0 százalék azt mondta, hogy ezek színvonala az elmúlt egy évben jelentősen, 15,0 százalék pedig, hogy kismértékben romlott, ez a két arány márciusra 13,1, illetve 12,3 százalékra mérséklődött. A változatlan színvonalat tapasztalók aránya 39,1 százalékról 40,6 százalékra, a kismértékű javulást tapasztalóké 19,3 százalékról 20,2 százalékra, míg a jelentős javulásról beszámolóké 7,0 százalékról 11,1 százalékra emelkedett.
A vállalati felmérés eredményei szerint márciusban mind a négy alindex mérséklődött: a gazdasági környezet megítélése –1,9-ről –14,0-re, az iparági környezeté maradt pozitív tartományban, ugyanakkor +16,2-ről +6,4-re változott, a termelési környezeté –1,4-ről –4,5-re, míg az üzleti környezeté +1,2-ről –2,3-re.
A lakossági felméréshez hasonlóan a vállalati kérdések közül is a legnagyobb romlás a következő 1 év gazdasági helyzetének megítélésében történt. A februári 6,8 százalék után márciusban 20,4 százalék számított jelentős, míg az előző havi 19,9 százalék után 24,8 százalék kismértékű romlásra. A változatlanságot várók aránya alig változott, márciusban 24,0 százalékot tett ki. A kismértékű javulást várók aránya a felére, 15,0 százalékra csökkent, míg a jelentősen javuló válaszlehetőséget megjelölőké 6,5 százalékról 4,3 százalékra mérséklődött.
A nemzetközi helyzet kiszámíthatatlanná válásának érzetét jelzi, hogy a háború nemcsak a gazdasági folyamatok várható alakulására, de a versenyképességgel kapcsolatos várakozásokra is kifejtette hatását. Azok aránya, akik a versenyképesség jelentős romlására számítanak a következő egy évben, a februári 2,8 százalékról 11,1 százalékra emelkedett, míg a kismértékű romlás válaszlehetőséget 15,0 százalék helyett 21,4 százalék választotta. A változatlan versenyképességre számítók aránya alig változott és 32,2 százalékot tett ki. 33,3 százalékról 20,9 százalékra zsugorodott a kismértékű javulást várók aránya, míg a jelentős javulásra számítóké 6,4 százalékról 4,8 százalékra változott.
A konjunktúraindexről
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.