A rezsicsökkentés számszerű hatását is nehéz kimutatni, tekintve hogy nem tudunk egy alternatív pályát meghatározni, amelyhez a jelenlegi folyamatokat hasonlíthatnánk. Ugyanakkor az látható, hogy amíg a háztartási energia ára márciusban éves alapon csupán 1,6 százalékkal nőtt (a rezsicsökkentés által nem érintett tüzelőanyagok áremelkedése miatt), addig ez a termékkör Hollandiában 157,4 százalékkal drágult, de az áremelkedés mértéke Spanyolországban, Belgiumban és Olaszországban is meghaladta a hetven százalékot, uniószerte pedig 36,7 százalékos áremelkedést regisztráltak.

A rezsicsökkentés másik oldala, hogy Magyarországon a vállalati szektorra hárul át az energiaár-emelkedés terhe, ami más országokban jobban eloszlik, így ott a többi termék ára emiatt kevéssé emelkedik. A teljes inflációt nézve a 8,6 százalékos márciusi hazai inflációs adat a középmezőnyben található az EU-ban, tizenegy tagországban ennél magasabb HICP-rátát mértek, annak mértéke hét tagországban a tíz százalékot is meghaladta, két eurózóna-tagországban, Litvániában és Észtországban pedig tizenöt százalék körül alakult.

Málta volt ezzel szemben az egyetlen tagország, ahol a ráta nem érte el az öt százalékot. Előre tekintve azt kell mondanunk, hogy a jelenlegi folyamatok fennmaradása esetén elkerülhetetlen hogy a hazai infláció is tíz százalék fölé emelkedjen, a háborús helyzet, az energiaárak emelkedése mind ebbe az irányba hat, enyhülést az inflációban a nyár vége hozhat, éves átlagban azonban így is 9,3 százalékos inflációt várunk 2022-re, amely jövőre is csak 6,4 százalékig mérséklődhet.


Forrás: Magyar Hírlap