Molnár Dániel makrogazdasági elemző, Századvég Konjunktúrakutató Zrt.
A bankrendszer a különadók esetében azért került célkeresztbe, mert a jegybanki kamatemelés nyomán a hitelkamatok emelkedtek, ezt azonban a betéti kamatok nem követték, ami jelentős többletbevételt eredményezett. Erre a problémára az utóbbi hónapokban az MNB is többször felhívta a figyelmet, így nem meglepetés, hogy most a kormány beavatkozásról döntött – mondta lapunk megkeresésére Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúra-kutató makrogazdasági elemzője.
Fontos hangsúlyozni, hogy nehéz meghatározni, pontosan mekkora a bankok extraprofitja, mennyivel jutnak nagyobb nyereséghez, mint amennyi normális körülmények között elfogadható lenne. Érdemes ezért számszakilag megnézni az extraprofit egy szeletét – magyarázta Molnár Dániel.
Mint kiderült, a háztartások betétállománya márciusban meghaladta a 13 ezer milliárd forintot, amelynek 82 százalékát a látra szóló és folyószámlabetétek tették ki, amelyek után a bankok átlagosan csupán 0,1 százalékos kamatot fizettek. Mindeközben a bankok rendelkezésére áll a jegybank egyhetes betéti eszköze, amelynek kamata március végén 6,15 százalék volt. Az egyhetes betét állománya ekkor nyolcezermilliárd forint körül alakult, viszont azóta többször is tízezermilliárd forint fölé emelkedett, illetve a kamat is 6,45 százalékra nőtt.
Nagyon leegyszerűsítve tehát a bankrendszer minimális kamat mellett jut jelentős likvid összeghez, amelyet aztán nagyságrendileg hat százalékponttal magasabb kamaton helyez el kockázatmentes eszközbe. Ez éves szinten legalább hatszázmilliárd forint nyereséget eredményezne a jelenlegi állomány mellett. Ennek viszont csak egy része az extraprofit – magyarázta a szakértő, majd hozzátette: Nagy Márton az extraprofitadók bejelentése után megtartott háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy az elmúlt években a bankrendszer átlagos kamatmarzsa 2,5–3,5 százalék volt. Ezt figyelembe véve tehát a bankrendszer nagyságrendileg csak a fenti csatornán keresztül 250–350 milliárd forint extra jövedelemre tesz szert kockázatmentesen.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a fenti számítás leegyszerűsített, nem számol a vállalati betétekkel, a hitelezési tevékenységgel, illetve az állampapírhozamok alakulásával. Ugyanakkor jól látható belőle, hogy a jegybanki szigorítás nyomán emelkedő kamatbevételek és az összességében stagnáló betéti kamatok a növekvő állományok mellett jelentős többletprofitot eredményeznek a bankrendszerben.
Forrás: Magyar Hírlap