Az orosz–ukrán háborúra és Putyin bosszantására hivatkozva intette spórolásra és energiatakarékosságra a németeket a zöldpárti gazdasági miniszter, Robert Habeck. A probléma gyökerei azonban a már korábban elhibázott német energiapolitikában keresendők, melyet csak tovább súlyosbított a háború és az oroszokkal szemben eszközölt észszerűtlen szankciós politika.
Bertha László vezető elemző, Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány
Infláció és az energiaköltségek drasztikus növekedése jellemzi a világgazdaságot, amelyet egyes kormányok a költségek egy részének átvállalásával és az árak befagyasztásával, míg más kormányok a többletköltségek lakosságra való áthárításával kezelnek.
Utóbbiak közé tartozik Németország is, amely az elmúlt évtizedben fokozatosan szabadult meg az olcsó és fenntartható atomenergiától, hogy helyébe olyan alternatívák lépjenek, melyek drágábbá teszik az energiaigények kielégítését, valamint tovább fokozzák az ország kiszolgáltatottságát. A háború már csak olaj volt a tűzre a németek számára, így olyan problémákkal kénytelenek most szembesülni, amelyekre talán álmukban sem gondoltak volna.
Egy átlagos, négytagú német háztartás energiaköltsége 2021 áprilisa és 2022 áprilisa között mintegy egymillió forinttal nőtt, ami több mint 60 százalékos növekedésnek felel meg. Mindeközben a szankciók és az ellenséges külpolitikai lépések miatt Oroszország folyamatosan csökkenti az olaj- és gázszállítást Németország irányába, ami azzal fenyeget, hogy télen fűtés nélkül maradhat rengeteg német háztartás, valamint az üzemanyag-ellátásban is komoly problémák jelentkezhetnek. A német gazdasági miniszter ezért több ízben arra szólította fel a polgárokat, hogy autó helyett kerékpározzanak, a fűtési szezonban pedig csökkentsék a szobahőmérsékletet a korábban megszokotthoz képest.
A lakossági spórolás érdekében a német kormány már a nyár folyamán elindított egy kampányt, amelynek keretében „hasznos tanácsokkal” látják el az embereket, hogy miképpen lehet kevesebbet használni a szűkös és méregdrága energiaforrásokból. A Putyin és a klímaváltozás elleni harc jegyében közös cselekvést várnak el a németektől, mivel a fogyasztás mintegy 29 százalékáért felelnek a magánháztartások. Az Energiewechsel.de weboldalon található tájékoztató anyag szerint egy társasházban lévő háztartásnak évente körülbelül 320 eurót kellene megtakarítania az áramköltségen, míg a családi házban élőktől évi 410 eurós megtakarítást várnak el a célok teljesítése érdekében.
Megjegyzik azonban, hogy a legnagyobb megtakarítási lehetőség a fűtésben és a meleg vízben rejlik, épp ezért célszerű a megszokottnál alacsonyabb szobahőmérséklet, valamint a fürdés mellőzése, hiszen a zuhanyzással több vizet spórolhatnak meg. Mint írják, érdemes az étkezési és főzési szokásokon is változtatni, így jobb, ha kerülik a sütő előmelegítését, a főzéshez és a mosogatáshoz való túlzott vízmennyiség használatát.
A német kormány természetesen nemcsak a konyhában és a fürdőben, hanem a nappaliban és a hálószobában sem hagyja magára polgárait. Felhívásuk alapján érdemes a televíziót és a wifi-routert is áramtalanítani azon időszakokban, amikor nincsenek használatban – de az ideális nyilvánvalóan az lenne, ha inkább be sem kapcsolnák az elektromos készülékeket, hiszen ezekre átlagosan az energiafogyasztás 28 százaléka jut egy-egy háztartásban.
Az energiafordulat helyett a „fogyassz kevesebbet és fizess még többet” elv akár a német energiapolitika új mottója is lehetne, azonban ennél jóval patetikusabb a helyzet Putyinnak és a klímaváltozásnak köszönhetően. A cél ugyanis már-már évszázadok óta szentesíti az eszközt a németek szemében, hiszen ha arra van szükség Putyin legyőzéséhez, hogy a német polgárok feléljék a megtakarításaikat és közben még meg is fagyjanak a zuhany alatt, akkor bizony nem volt hiába az áldozat. Legalábbis a Zöldek szerint, mert számukra bizony jobb egy bosszankodó Putyin, mint egy boldog német.
