A főpolgármester korábban a közösségi oldalán jelentette be, hogy követik a fővárosban a brüsszeli direktívát, vagyis a budapestiekre hárítják a brüsszeli szankciók következményeit. Előbb kapcsolják le esténként a díszkivilágítást, és hamarosan a baloldali városvezetés dönti majd el, hogy a fővárosi intézményekben milyen hőmérsékletre fűthetnek, vagy hűthetnek az ott dolgozók. Miért éppen a háború kellős közepén sürgetik ezt, és nem korábban tették?
Brüsszel terveivel azonnal elszegényedés kezdődne, ettől véd a benzinárstop és a rezsicsökkentés
A baloldal ismét a brüsszeli politikát akarja itthon megvalósítani, amivel megszüntetné a rezsicsökkentést és a benzinárstopot. A baloldal ezt nem így mondja el, hanem klímacélokba csomagolja, ami valójában egy életszínvonal-romlást jelent és árdrágulást. Nyugaton már látjuk, hogy így kezdődik az elszegényedés – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban. A politológus szerint a baloldali fővárosi vezetés saját hatáskörben például a közintézményekben a klímacéloknak megfelelően szabályozhatja a hőmérsékletet. Ez még nem az emberek pénztárcáját érintené, hanem az általános közérzetüket. Nyáron izzadnánk, télen fagyoskodnánk. Hozzátette: amit a főváros mond, az ismét a brüsszeli álláspont magyarországi képviselete.
Ez a mostani tél lesz az orosz gázról való európai leválás főpróbája, azért vetnek be most minden abszurdabbnál abszurdabb ötletet a szellőztetéstől a pulóvernapig.
Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Közponzjának igazgatója
Már most nyáron elkezdik, hogy csak 25 fokig lehet hűteni a helyiségeket, mert ha sikerül a gázfelhasználást érdemben, jövő tavaszra legalább a harmadára csökkenteni, akkor az Európai Unió már jövőre teljesen leválna az orosz vezetékes gázról. Tehát nem öt év alatt, ahogyan azt az állam- és kormányfők korábban eldöntötték, hanem már jövőre. Ennek a főpróbának a keretében Karácsonyék megint a brüsszeli terveket követik, és nem azt, amit a magyar emberek gondolnak, amit a józan ész diktál: miszerint fokozatosan, és akkor kell leválni, amikor van helyette alternatíva. Ők már most a brüsszeli erőltetett tempót akarják kicsiben megvalósítani, szerencsére erre csak Budapesten van módjuk.
Van realitása annak, hogy ezt megteszik, és ha igen, akkor ez hogyan érintheti az emberek pénztárcáját?
Saját hatáskörben meg tudják valósítani. Például a közintézményekben szabályozni tudják a klimatizálást, és természetesen a díszkivilágítást ha már korábban lekapcsolják, vagy nem kapcsolják fel, ezt megtehetik. Ez még nem az emberek pénztárcáját érintené, hanem az általános közérzetüket. A hivatalokban vagy idősek otthonában a főváros dönti el, hogy mennyire szabályozzák a hűtést-fűtést. Ezt megtehetik, de ennek nyilvánvalóan kérdéses a hatásfoka. Ez, mint mondtam, egy próba, felkészítik az embereket a téli pulóver-napokra. Most izzadnak a hivatalokban, télen meg megfagynak. Ezt németül Freiheitsfrierennek nevezzük, azaz fagyoskodni a szabadságért, tehát Ukrajna szabadságáért fagyoskodik vagy izzad valaki.
Ha valaki most izzad Ukrajna szabadságáét, akkor már „természetes" lesz számára, hogy télen fagyoskodik.
Frans Timmermans uniós biztos szerint karbonadót kellene fizetnie mindenkinek, aki belső égésű motorral működő gépkocsit használ. Kocsis-Cake Olivio pedig az ATV műsorában március elején arról beszélt, hogy el kell zárni a Magyarországra jövő orosz gázt. Lesznek ennél hajmeresztőbb ötletek a jövőben?
Ahogyan a főváros követi a brüsszeli terveket, a magyar baloldal is követi. Ahogyan a migrációnál, úgy most az energia kérdésében sem a magyar álláspontot követik, hanem a brüsszeli álláspontot képviselik itthon. Mint már mondtam, ez most a főpróba, és ennél csak hajmeresztőbb tervek jönnek. A gázfogyasztást a harmadára, tehát 150-ről évi 50 milliárd köbméterre akarják csökkenteni, mert azt az amerikaiak is tudják szállítani, persze ugyanolyan áron, mint az oroszok a 150 milliárd gázt.
Ez viszont harmadannyi komfortérzetet ad majd, hiszen az életminőség így a harmadára csökken.
Lesznek még újabb ötletek, főleg az európai zöldektől.
Korábban azt gondolhattuk, hogy ezek egyes emberek agymenései, de ma már úgy tűnik, hogy mindent meg akarnak valósítani. Ilyen az autópályán való sebességkorlátozás, például csak 90-100 km/h-val lehessen menni, 30 km/h-val a városokban, legyen autómentes vasárnap, mint a hetvenes években, heti egyszeri húsevés. Csökkenő életszínvonal és komfort a mai árakon, vagy még drágábban.
Korábban a klímaváltozás és Greta Thunberg kedvéért kellett volna „áldozatot hoznunk", most pedig az ukránok szabadságára hivatkoznak. Ez a Great Reset terv, amely korábban a klímaváltozást vette ürügyül, most épp Ukrajna kapcsán csomagolják be azt, amit mindig is meg akartak valósítani.
Tüttő Kata főpolgármester-helyettes felszólalt egy brüsszeli rendezvényen, ahol kijelentette, hogy a magas energiaárak miatt a zöld vállalások csak az állampolgárok aktív részvételével valósíthatóak meg. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az emberekkel akarják megfizettetni a háború árát?
Nagyon úgy látszik, hiszen a főváros önmagában erre nem képes. A magyarok a koronavírus-járvány előtti életszínvonalat és fogyasztást várják, ami felé tavaly tavasztól már elindult az ország. Most a háború jelent új próbát, de Magyarországon megvalósul, amit a Fidesz a kampányban ígért, vagyis, hogy ne az emberekkel fizettessék meg a háború árát. Erre szavazott a többség, ehhez képest, amit a főváros és a baloldal mond, az a brüsszeli álláspont magyarországi képviselete. Ez, ugyanúgy, mint a migrációnál, egy kisebbségi álláspont.
A magyar emberek nem akarnak vasárnap autómentes napot, és csak heti egyszeri húsevést. A baloldal a brüsszeli politikát akarja itthon megvalósítani, és ettől védi meg a rezsicsökkentés, meg a benzinárstop az embereket.
A baloldal ezt nem így mondja el, hanem klímacélokba csomagolja, ami valójában egy életszínvonal-romlást jelent, egy árdrágulást, és amit Nyugaton látunk, hogy már kezdődik az elszegényedés, a középosztály lecsúszása. Nálunk is ez lenne, ha a baloldali politika valósulna meg.
A jövőben valószínűleg lehet majd látni Budapesten ezeknek a jeleit, ha azt tapasztaljuk, hogy melegebb lesz nyáron a hivatalokban, vagy hamarabb kapcsolják le a díszkivilágítást, azután majd a rendes világítást is.
A baloldali politikusok felvetették a dugódíjat és azt is, hogy az emberek energiafogyasztásának és autóhasználatának csökkentése kulcsfontosságú. Miért nagy vitapont a dugódíj a főváros és a kormány között?
Tarlós István volt főpolgármester jelentős tartalékokkal adta át a fővárost, és úgy tűnik, hogy a baloldali városvezetés nem tud rendesen gazdálkodni, hiszen a sok tanácsadó és az abszurd ötletek rengeteg pénzt emésztenek fel.
Valójában káosz van Budapesten, mert drágulnak és csúsznak a beruházások, ezért újabb sarcokat vetnek ki az emberekre ahelyett, hogy felelősen gazdálkodnának, és észszerűen menedzselnék a várost.
Megmutathatnák azt a szakmaiságot, amit már elég sokszor hangoztattak, ehhez képest kicsiben sem sikerül nekik.
A dugódíjjal a baloldal a felelőtlen fővárosi költségvetés lyukait akarja betömni.
Továbbra is meg fog maradni az a törésvonal, véleménykülönbség, amely a kormánypártok és az ellenzék között húzódik a rezsicsökkentés és a háború kezelése kapcsán?
Igen, mert a baloldal mindig a brüsszeli, a globalista álláspontot képviseli, és nem jönnek rá arra, hogy amíg eszerint cselekednek, szembemennek a józan ésszel. Ez egy népszerűtlen elképzelés itthon, szembemegy a magyarok akaratával, és ördögi körbe löki a baloldalt. Minél inkább képviselik a globalista álláspontot, annál népszerűtlenebbek lesznek. Nem veszik észre, hogy a kormány a magyar emberek többségének véleményét képviseli, mert a kutatásokból is kiderül, hogy
Az emberek 85 százaléka nem akar többet fizetni az energiáért. Így tehát butaság a brüsszeli álláspontot képviselni. Miután a magyar baloldal Brüsszeltől várja a legitimitását és a politikai támogatást, ezért továbbra is a brüsszeli álláspontot képviselik.
Forrás: Origo