Brüsszel elhibázott szankciói miatt újabb megszorítások lesznek Európában
Az elhibázott uniós szankciós politika egyértelműen veszélybe sodorja az európai lakosság energiabiztonságát, így folyamatos megszorításokra és további áthárításokra lehet számítani – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban. A Századvég Alapítvány jogi szakértője megjegyezte, hogy Európa gyakorlatilag a saját vesztébe rohan.
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány
Robert Habeck zöld gazdasági és klímavédelmi miniszter, egyben alkancellár azt tanácsolja a németeknek, hogyha nem tudják fizetni a számláikat, akkor 5 percnél tovább ne zuhanyozzanak, miközben ő havi 25 ezer eurós (több mint 10 millió forintos) fizetést vesz fel, éppenséggel azon német adófizetők jóvoltából, akiknek – szerinte – spórolniuk kellene. Ön szerint mennyire hitelesek ezek a kérések?
A bizonytalan háborús helyzet természetszerűleg számos szektorban – különösen az energiaiparban – bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot okoz. Robert Habeck zöld gazdasági és klímavédelmi miniszter, aki nem mellesleg Németország alkancellárja is,
arra biztatja az embereket, hogy mossanak és fűtsenek kevesebbet, továbbá kiemeli, hogy a légkondit is célszerű mellőzni.
Álláspontja szerint ezekben a nehéz időkben meg kell mutatni, hogy ki áll ki az országa mellett, ki viseli saját szívén a hazáját, és voltaképpen ki szeretne segíteni másokon. Ezeket a mozgatórugókat hangsúlyozta a miniszter annak érdekében, hogy motiválja az embereket a kiszolgáltatott helyzethez való adaptálásra. A miniszter álláspontja szerint „külső megrázkódtatásról van szó, melynek terhét viselni kell", ezért a polgárok szolidaritásához folyamodott, és kifejtette, hogy egyfajta állampolgári kötelesség az energiatakarékosság. Azt mondja, ő maga is jó példát mutat: követi azokat a javaslatokat, amelyeket a minisztérium javasolt, csökkentette a zuhanyzási időt, gyorsan lefürdik. Nyáron nem igazán szeret légkondicionált szobákban lenni, télen pedig takarékosan fűt. A miniszter szavai némi zavart kelthetnek, mivel elmondása szerint ő télen takarékosan fűt, azonban azt vallja, hogy télen egyáltalán nem kell fűteni. Míg Németországban a gazdasági és klímavédelmi miniszter szolidaritási alapon, morális kötelességként aposztrofálja az energiatakarékosságot, retorikáját kiélezi az emberek motiválására, érzelmi puhítására, addig
a magyar kormány a magyar lakosság és gazdaság energiaellátásának védelme érdekében egy hét pontból álló intézkedési tervet hirdetett ki.
A földgáz és a villamos energia esetében meghatároztak egy rezsicsökkentett felhasználási értéket, amelynek értelmében minden magyar család és minden magyar fogyasztó a specifikus határig rezsicsökkentett áron kapja az áramot és a földgázt. Mindemellett a kormány bevezetett egy új tarifát, a lakossági piaci árat, ami sokkal kedvezőbb, mint a világpiaci ár.
Alapvetően az intézkedések célja, hogy a kialakult energiaválság ellenére is a lehető legnagyobb védelmet garantálják a magyar fogyasztóknak.
Jól látható a párhuzam, hogy amíg Magyarország konkrét intézkedésekkel védi a magyar családokat, addig Németországban szolidaritási alapú motiválás történik az energiatakarékosság megszerettetése érdekében. A kérések hitelességét rendkívül rombolja, gyengíti a miniszter következő nyilatkozata:
„Olyan fizetésem van, amiről más csak álmodozhat. Ezen kívül későn érek haza, reggel hatkor felkelek, hétre pedig már el is megyek otthonról. Így hát nem is kell fűteni télen."
Nem lenne meglepő, ha egy ilyen kijelentés után a motivációs beszéd sikere nem lenne kimutatható. Az új német intézkedések értelmében a széntüzelésű erőművekre való erőteljesebb támaszkodást hivatottak eredményezni, illetve egy aukciós rendszert kívánnak bevezetni, amely az ipart kevesebb energiafogyasztásra készteti. Az intézkedések alkalmazhatóságának érdekében a szénhasználatot érintő jogszabályt is jóváhagyták.
Az atomerőművek üzemeltetésének leállítása fatális döntés volt, hiszen ez csak tovább fokozza a kapacitáshiányt.
Ezen túlmenően pedig a szénerőművek termelésének növelése klímavédelmi szempontból (főleg úgy, hogy kormányon zöldek és liberálisok vannak) problematikus, a szénerőművek üzemeltetése súlyos levegőszennyezéssel fog járni, ami a német koalíciós kormány célkitűzéseivel összeegyeztethetetlen. A zöld gazdasági miniszternek nem ez az első és valószínűleg utolsó ilyen kérése. Még a tavalyi németországi választások előtt arra szólította fel Merkel kormányát, hogy törölje a Covid-vakcinákra vonatkozó szabadalmakat, majd a választásokat követően – a német vállalatok érdekeinek védelmében, valamint a civil szervezetek (Orvosok Határok Nélkültől egészen az Amnestyig) álláspontjait meghallgatva – meggondolta magát, állítva, hogy „ez nem segítene".
A jelenlegi energiaválságban szintén nem a fogyasztók és a háztartások érdekeit helyezi előtérbe, hanem Putyint hibáztatva az amerikai LNG-gáz behozatala mellett kardoskodik, a németországi energiavállalatok helyett a háztartásokra vetnek ki illetéket, ezzel is a nagytőkét kiszolgálva a háztartások kárára.
A német kormány októbertől gázilletéket is kivet, amelyet 2024. március végéig kell fizetniük a háztartásoknak. Ön szerint mi történhet Nyugat-Európában az elkövetkező időszakban?
A német kormány azon döntése, amely októbertől gázilletéket is kivet a fogyasztókra, annak érdekében történik, hogy a megemelkedett beszerzési árak miatt ne kerüljön egyetlen gázszolgáltató sem fizetőképtelen állapotba, vagyis az intézkedés bevezetésének következtében a szolgáltatók minden gázfogyasztóra áthárítják a beszerzési árak drasztikus emelkedését. Egy ilyesfajta döntés természetesen lakossági szintű felháborodásokhoz vezet, hiszen a fogyasztók csalódottsága és haragja abból eredeztethető, hogy velük tartják fent a vállalatok profitéhségét.
Az elhibázott uniós szankciós politika egyértelműen veszélybe sodorja az európai lakosság energiabiztonságát, így folyamatos megszorításokra és további áthárításokra lehet számítani.
A lehetőségek tárháza végtelen: bár elegendő arra gondolnunk, hogy a régi amerikai doktrína, amely kimondja, hogy az USA szemszögéből nem lehet elkülöníteni Európát és Ázsiát, mivel az egy egybefüggő kontinens (Eurázsia), ehhez képest az USA egy sziget, így az USA-nak célkitűzése, hogy kiálljon minden hatalommal szemben, amely hegemóniára törekszik Eurázsiában. Ezzel kapcsolatosan említhetjük meg a német ipar esetleges bedőlését, hiszen ha nem tudnak függetlenedni az orosz ellátástól, akkor súlyos válság alakulhat ki.
A gázhiány a lakosságot és a gázfüggő iparágakat egyaránt súlyosan érintheti.
Azáltal, hogy a háztartásokat az infláción túl megemelkedett rezsiköltségek is terhelik, úgy prognosztizálható a lakossági fogyasztás visszaesése, ezáltal cégek szélsőséges vagy csődhelyzetbe kerülése. Az IMF 2022. május végén megfogalmazott véleménye szerint is megakadt Németország növekedése, amely nagyrészt az orosz gázfüggőségének köszönhető. Ezen visszaesés megfelelő politikai döntésekkel korrigálható, a kérdés, hogy kinek a kárára.
Nyugat-Európában már több ország, Hollandia és Spanyolország is csökkentette a gázfogyasztását 15 százalékkal, de Olaszországban a helyzet továbbra sem megnyugtató, ahol az orosz gáz az éves import 40%-át adta.
Emlékezetes, hogy Olaf Scholz német szövetségi kancellár elmondta, hogy a gáz árát kilowattóránként (köbméter) két centtel fogják emelni, és évi 200-300 eurós többletköltségekről beszélt egy négytagú család esetében. Ennek tükrében miért más a magyar családok helyzete, és miért jó a magyar rezsicsökkentési modell?
A magyar rezsicsökkentési modellben a magyar emberek érdekei kerülnek középpontba. A nemrégiben bejelentett rezsicsökkentés-csökkentés is – mely az energiahordozók rezsicsökkentett árát az átlagfogyasztásig tartja fenn – azért került bevezetésre, hogy maga a rezsicsökkentés fennmaradhasson, és fenntartható maradjon az elszálló energiaárak időszakában is, ezzel védve a magyarországi fogyasztókat.
Tehát a magyar modell védi polgárait az utolsó gazdasági lehetőségig, és akkor is olyan korlátozást vezet be, amivel tovább garantálható a társadalom többségének – esetünkben az átlagfogyasztók – védelme.
Olaf Scholz nyilatkozata mutatja, hogy Németország módszeresen és pragmatikusan semmisítette meg energiaellátását. Nagy gond ez, tekintettel Németország hatalmas ipari tevékenységére, mely az Európai Unió egyik gazdasági alapja, annak megrendülését az egész Unió érezni fogja. Először elkezdték az atomerőművek leszerelését, ahelyett, hogy azok üzemidejének meghosszabbítását helyezték volna előtérbe. Ezt követően az orosz-ukrán konfliktus hatására az általuk vélt „morális" aspektusokat helyezték a tények és – mondhatjuk – a rideg valóság elé, ezzel tulajdonképpen egyoldalúan elzárkóztak az Északi Áramlat 2 vezeték adta gázbeszerzési lehetőségektől. Majd lépten-nyomon elmondják, hogy Oroszország fegyverként használja a gázt és annak szállítását, ami gyenge kommunikációs mentőöv. Hiába közölte 41 német közgazdász közös ajánlásában azt, hogy a rezsifogyasztás bizonyos szintjéig a német állam állja a költségeket, majd a felett a rezsifogyasztás piaci áron történjen,
Németország inkább a lakosságra vetett ki gázilletéket.
A német közgazdászok ajánlása is a magyar modellt igazolja. A németországi gázfogyasztásra kivetett illeték büntető jellege nem a fogyasztás részleges, hanem teljes mérséklésére ösztönöz. Indokolásuk szerint a kivetett illeték megosztja a költségeket az összes gázfelhasználó között.
Valószínűsíthetően a kivetett illetékkel kívánják finanszírozni a legnagyobb energia-nagykereskedő vállalatnak, az Unipernek adott 17 milliárd eurós mentőcsomagot.
A magyar modellben a teherviselés megoszlik a háztartások és a magyar állam között. Németországban egy bizonyos szintig az állam támogatja a fogyasztást, nevezhetjük bátran átlagfogyasztásnak, míg a többletfogyasztást már piaci körülményekre bízza, ezzel biztosítva azt, hogy a háztartások ne legyenek ellehetetlenítve, viszont egy bizonyos szint felett saját magukra és teherbíró képességükre vannak utalva. Tehát míg a magyar kormány az emberek védelmében hozott rendszer fenntartása és megmaradása érdekében vezetett be korlátozó intézkedéseket, addig a német rendszer – miután energiaellátásukat többször is módszeresen aláásták – a politikusok hibás döntései - és az elhibázott EU-s szankciók okozta terheket szépen kitolják a német polgárokra.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint hétfő este azt mondta New Yorkban, hogy fontos, hogy az atomenergia semmilyen módon ne váljon áldozatává az ukrajnai háború miatt kialakult politikai válságnak és vitáknak, e nélkül ugyanis lehetetlen lenne az energiaellátási krízis megoldása. Ezt hogyan értékelhetjük?
Magyarország érdeke, hogy a nukleáris energiát „békén hagyják", hiszen Paks nélkül jelentősen csökkenne az energiafüggetlenségünk megvalósításának lehetősége.
Ma Paks több mint 50%-át biztosítja a megtermelt villamos energiának.
A magyar villamosenergia-ellátás versenyképességének, továbbá biztonságának alapja a paksi erőmű, ha „lokális kivételek" akarunk maradni – miniszterelnök úr megfogalmazása alapján –, akkor energiabiztonságunk elengedhetetlen.
Energiabiztonság pedig elképzelhetetlen ma a nukleáris energia nélkül hazánkban, hiszen energiaszegény ország vagyunk, nincsenek nagymértékű, kiaknázható mezőink.
A német példa jól mutatja, mennyire fontos a nukleáris energia. Ott sorjában szerelték le az összes működő atomerőművet, remélve, hogy a megújuló energiaforrások képesek lesznek a hiány kitermelésére. Azonban azok oly mértékben bizonyultak alkalmatlannak – egyrészt mert drágák, másrészt mert kiszámíthatatlanok –, hogy Németország kénytelen volt újraindítani több széntüzelésű erőművet, mely CO2-kibocsátása jelentősen felülmúlja a nukleáris energiáét. A német példa tehát képes szemléltetni azt az ok-okozati összefüggést, amit külügyminiszter úr is említett New Yorkban, miszerint
nukleáris energia nélkül megfizethető keretek között nem megoldható az energiaellátási krízis.
Nem egyedüli a magyar hozzáállás, hiszen például Franciaország is újabb reaktorok építésére készül. Különösen terhes a német megfontolás, tekintettel Németország ipari termelésére, mely, ha – az energiaárak miatt, vagy egyéb okból is – bezuhan, nagy eséllyel ránthatja magával egész Európát. Az Európai Parlament 2022. július eleji döntése szerint a gáz- és atomenergia benne maradt a taxonómiarendeletben, mely szerint az atomenergia továbbra is környezeti szempontból fenntarthatónak minősül. Németországban az atomenergia-ellenes zöldek nyomására a működő tizenhét atomerőműből immáron csak három működik. Németország a kieső villamosenergia-szükségletet jelenleg újraindított szénerőművekkel próbálja pótolni. Szóba jött a gázerőművek részvétele is az áramellátásban, olyan időkben, amikor gázhiány sújtja Európát. Az orosz-ukrán háború okán a Paks 2 beruházást is számos kritika érte. Az elmúlt időkben fennálló atomellenes hangulat az Európát sújtó energiaválság tükrében megtörni látszik.
Az atomenergia mellett kiálló Franciaország és Magyarország fokozatosan kiemeli az atomenergia nélkülözhetetlenségét,
így Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozata többek között ezt, valamint az Európát már így is nagy mértékben sújtó energiaválság elmélyítésének elkerülését kívánta megerősíteni. Az atomenergia fenntartásának érintetlenül hagyásával a már így is nagy problémákat okozó gázhiány mellett legalább az áramellátás biztosított lenne.
