Egyre többen beszélnek a brit birodalom széteséséről
II. Erzsébet sokakban maga volt a modern kori uralkodó, nem véletlen, hogy a királynő szó nevének szinonimájává vált, még olyan területeken is, amik felett nem regnált – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban II. Erzsébet királynő halála kapcsán. A Századvég Alapítvány jogi szakértője a brit közjogi helyzet mellett arról is értekezett, mi várhat a birodalomra, és képes lesz-e III. Károly király egyben tartani a Brit Nemzetközösséget.
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány
Milyen most a közjogi helyzet II. Erzsébet királynő halála miatt Nagy-Britanniában?
II. Erzsébet brit uralkodó halála különösen megrázó volt, mivel több nemzedék nőtt fel uralkodása alatt. Britannián kívül Ausztráliában, Kanadában és sok más országban nemzeti gyásszal emlékeztek meg a királynőre. Alapvetően a brit kormányzati rendszer alappillére a szuverén államhatalmat megtestesítő uralkodó és a kormányzás hatáskörének megosztása. A doktrínából, mely lefekteti a kormányzás hatásköreinek megosztását, azaz a hatalommegosztás elvét, egyértelműen levezethető, hogy
II. Erzsébet halála, valamint az új uralkodó trónra lépése nem fogja befolyásolni az ország kormányzásának menetét.
A királynő halálát követően életbe lép egy eljárásrend, amely a „London Bridge" nevet kapta. Az eljárásrend lebonyolításáért a királynő magántitkára, Sir Edward Young felel, aki 18 éve a királynő legbelsőbb bizalmasa és ügyeinek intézője. Ő koordinálja majd a Palota és a kormány teendőit a külföldi partnerek és a 36 nemzetközösségi nemzet felé.
„A királynő meghalt, éljen a király!" mondás hangzott el még 1603-ban is, amikor I. Erzsébetet I. Jakab követte a trónon, majd 1901-ben, amikor Viktória királynőt VII. Edward váltotta.
A szlogen szignifikáns mondanivalója tulajdonképpen az, hogy a trón nem lehet betöltetlen, illetve hogy a királyi hatalom változatlan formában fennmarad.
Voltaképpen II. Erzsébet királynő halála azért volt kimondottan szomorú, mert nagyon hosszú történelmi szakaszban jelképezte az ország stabilitását, ami megszokottságot és biztonságot váltott ki, és ami most így megrendül, vagy bizonyos feltételezések szerint akár teljesen eltűnik.
Mire kell számítani a temetést követő időszakban?
A temetést követően trónra lép III. Károly, ceremonikus koronázásának keretei között, a kérdés csak annyi, vajon tudja-e folytatni zökkenőmentesen azt a munkát, amit II. Erzsébet végzett, vagy viszonylag alacsony népszerűségének köszönhetően meginog majd az a stabilitás, ami II. Erzsébet uralkodását jellemezte.
III. Károly egész élete az uralkodásra való felkészülés jegyében telt. Milyen uralkodó lesz Ön szerint III. Károly?
III. Károly II. Erzsébethez viszonyítva eltérő személyiség, elég csak arra gondolni, hogy
Míg II. Erzsébet sosem beszélt nyilvánosság előtt politikai és egyéb nézeteiről, addig Károly, szakítva a tradícióval, többször is megtette ezt (pl.: egy 2018-as dokumentumfilmben).
Néhány esetben elég furcsa kijelentéseket is tett, elég csak 2010-ben tett nyilatkozatára gondolni, amikor elmondta, hogy „boldogan beszélget növényekkel és fákkal", ő akár „kezet is ráz" velük, ez bizonyos fokig gúny tárgyává is tette. Egyébiránt a trónra való várakozása során olyan ügyekkel foglalkozott, mint a fenntarthatóság, a környezetvédelem, az ifjúság lehetőségei, oktatás vagy a hit, amiből joggal következtethetünk arra, hogy uralkodása alatt is fajsúlyos kérdésekként fogja az említett témákat kezelni (nyilvánvalóan a brit alkotmányos rendszer sajátságai között „az uralkodó uralkodik, de nem kormányoz", ami nyilvánvalóan a protokollfeladatokat helyezi előtérbe az angol uralkodónál). Új szerepénél fogva – hiszen az uralkodónak, valamint családjának nem „illik" politikai véleményt alkotni, de ha alkot is, azt nyilvánosan tárgyalni szinte tilos – azonban fontos lesz, hogy megválogassa mit és hogyan kommunikál, hiszen
Eddigi magatartásának eredményeként, míg elhunyt édesanyja, II. Erzsébet egy felmérés szerint a britek 75%-a között volt népszerű, ez a szám Károly esetében csupán 42%.
Mindazonáltal egy korábbi interjúban Károly maga mondta el, hogy tisztában van trónörökösi, valamint trónra kerülése esetén királyi kötelességeivel és annak következményeivel viselkedésére, ahogy fogalmazott, „az (uralkodónak) alkotmányos kereteken belül kell működnie, úgy, ahogy azt tőle elvárják".
A kérdés tehát adott:
III. Károly, 73 évet készülve uralkodására, félre tudja-e tenni korábbi magatartását, és megfelelő utódként lépni II. Erzsébet nyomdokaiba, vagy tovább erősödnek a brit trónra való méltóságát megkérdőjelező hangok?
Egy azonban bizonyos: Az ország mindennapi politikájára húsba vágó hatást nem fog majd jelenteni a trónutódlás, hiszen Nagy-Britanniában „az uralkodó uralkodik, de nem kormányoz" utal a parlamentáris monarchia jellegzetességeire.
II. Erzsébet 70 éves uralkodásának lezárultával ismételten terítékre kerülhet a Brit Nemzetközösség jövője. Antigua és Barbuda már döntött az elszakadási népszavazásról, de több más karibi térségbeli ország gondolkozik ezen. Ausztrália, Kanada és Új-Zéland most még nem kíván köztársasággá alakulni, és ezzel szakítani a brit monarchiával, de ez a gyász elmúltával változhat. Ön szerint nehéz dolga lesz III. Károlynak, ha egyben szeretné tartani a Nemzetközösséget?
Még 2022. szeptember 11-én látott napvilágot a hír, hogy Antigua és Barbuda miniszterelnöke, Gaston Browne bejelentette: három éven belül népszavazást ír ki az országa köztársasággá válásáról.
Országom a nemzetközösség elkötelezett tagja marad, még akkor is, ha népszavazás útján az ország a monarchia ellen dönt.
Mivel az új uralkodó Nagy-Britannia államfője, illetve a „Nemzetközösség birodalma" más országainak államfője is lesz, még mindig elismerik az uralkodót, beleértve Ausztráliát, Kanadát és a Bahamákat. III. Károly már 2018 óta a Nemzetközösség feje, mely fontos összetartó erővel bír, hiszen az Egyesült Királysággal együtt egy 53 országból álló csoport élén áll, melyet politikai és kulturális szálak kötnek össze.
A kérdés tehát az, hogy II. Erzsébet tekintélye nélkül vajon összetartható-e a Nemzetközösség, továbbá az édesanyjánál jóval népszerűtlenebb Károly képes lesz-e erre?
A brit központi államigazgatásból levezethetően az uralkodónak nincsen tényleges, valódi politikai hatalma, viszont a végrehajtó hatalom az uralkodó és a kormány együttes kooperációja alatt működik. Erre jó példa az éghajlatváltozás tárgyköre, melyben szorosan együtt kell működnie a kabinettel.
Végrehajtó hatalom: uralkodó + kormány
kormány =/= kabinet
a kormánynak tagja a miniszterelnök és minden miniszter
kabinet: miniszterelnök és az általa választott miniszterek
a miniszterelnököt és a minisztereket az uralkodó nevezi ki
a kormány és a miniszterek felelősek a parlamentnek
Miután az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, alapesetben is számos új helyzettel kell szembenéznie a vezetőknek.
A kiválás az infláció, az energiaválságok és az Ukrajnában zajló háborús konfliktus miatt természetszerűleg nagy mértékben próbára teszi a királyság egységét.
Tehát III. Károly legfőbb mozgatórugója az lehet, hogy gondoskodjon a monarchia fennmaradásáról, és hogy megőrizze az egyensúlyt a korona alkotóelemei, vagyis Anglia, Wales és Észak-Írország között.
Hogyan emlékezik majd a világ II. Erzsébetre? Mit veszít a világ az ő halálával?
II. Erzsébet 70 éves és 214 napos uralkodása alatt fejeződött be a Brit Birodalom Brit Nemzetközösségé történő átalakítása. Míg a folyamat uralkodását megelőzően kezdődött, az ő regnálása alatt számolták fel a gyarmatbirodalom utolsó institúcióit.
Kevesen tudják, hogy voltak olyan tervek 1956-ban, hogy ezen nemzetközösséghez Franciaország is csatlakozzon, azonban ők egy évvel később aláírták a Római Szerződést, ezzel az EU elődjét létrehozva.
II. Erzsébet sokakban maga volt a modern kori uralkodó, nem véletlen, hogy a királynő szó nevének szinonimájává vált, még olyan területeken is, amik felett nem regnált. Feladatának ellátása közben maga volt a már említett „uralkodik, de nem kormányoz" elv megtestesítője.
