- Ursula von der Leyen minden bizonnyal 2024 után is szeretne az Európai Bizottság elnöke maradni, így egyfajta programadó beszédet fog tartani.
- A globális minimumadóról nem valószínű, hogy Brüsszel lemondana, és minden eszközzel igyekezne kikerülni a tagállami vétót.
- A brüsszeli szankciós politika eszköze annak a nagy társadalomátalakító folyamatnak, amit a davosi Világgazdasági Fórumon szorgalmaznak a globalisták, és szándékosan hajtják fel az energiaárakat ennek elérése érdekében.
- A következő években komoly hitelfelvételekkel akarják erősíteni az átalakulást segítő zöldátállást és Ukrajna finanszírozását.
Kiszelly Zoltán: Az energiaszankciók csupán eszközei annak, hogy a globalisták „szép új világa” jöhessen létre
Ursula von der Leyen 2024 után is az Európai Bizottság elnöke szeretne maradni és híve annak a globalista elképzelésnek, ami a zöldideológián keresztül egy új társadalmat akar felépíteni a nyugati világban – árulta el a hirado.hu-nak Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója.
Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója
– Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán értékeli az unió elmúlt egy évét. Mi várható Von der Leyentől? Milyen irányokat szabhat az EU számára, továbbá lehetséges-e, hogy valamilyenfajta önkritikát gyakoroljon a brüsszeli szankciós politika eredményeit látva?
– A szankciós politika tekintetében bizonyosan nem fog önkritikát gyakorolni, főleg annak fényében, hogy minden azt mutatja, hogy 2024 után szeretne újra bizottsági elnök lenni.
A szerdai beszédre ezért fontos figyelni, mert programbeszéd is lesz egyben. Azokat a feladatokat fogja felvázolni, amire az Európai Parlament és a globalista elit irányából igény van, de egyúttal gesztusokat is tesz, ahogyan azt a napokban Magyarországgal kapcsolatban is tette. A célja ezzel egyértelműen a magyarok és a lengyelek megosztása.
– Milyen módon futhatna neki egy újabb ciklusnak Von der Leyen? Emlékezetes, hogy 2019-ben komoly politikai csaták árán sikerült őt megválasztani.
– Emmanuel Macron francia elnök már korábban javaslatot tett arra, hogy a 2024-es EP-választáson transzeurópai listák legyenek, csakhogy Macron nem javasolta a már 2019-ben megbukott Spitzenkandidat, azaz csúcsjelölti rendszer visszahozását. A transzeurópai listák felállítását Von der Leyen minden bizonnyal támogatni fogja és ebben látja a Spitzenkandidat-rendszer zálogát, hiszen a listavezető egyben csúcsjelölt is lehetne. Elsősorban a transzeurópai listákról fognak beszélni, azt fogják támogatni, a csúcsjelölti rendszerről pedig hallgatnak, holott a kettő ugyanaz. 2019-ben ez a rendszer megbukott, sem Orbán Viktor, sem Angela Merkel, sem Emmanuel Macron nem támogatta a parlament ilyen irányú túlterjeszkedését, így lett a magyar szavazatokról önként lemondó Manfred Weber helyett Ursula von der Leyen bizottsági elnök.
– A tavalyi beszédében Ursula von der Leyen a globális minimumadó mellett tett hitet. Ebben az ügyben várható-e, hogy más irányba mozdul el a brüsszeli politika?
– Brüsszel tovább fogja erőltetni ennek az elfogadását, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a tagállami vétót például Magyarország tekintetében kikerülhesse. A globális minimumadót az úgynevezett „megerősített együttműködés” keretein belül akarják elfogadni, ami azt jelenti, hogy a javaslattal egyetértő tagállamok fogadják el azt, de ez nem egyenértékű azzal, mintha az Európai Unió fogadná el. A múltban már használták ezt az eszközt, de a valódi probléma most az, hogy nemcsak Magyarország nem akarja ezt elfogadni, hanem több – onshore adóparadicsomnak számító – tagállam sem szívesen írná alá.
– A zöldenergiára való átállás is fontos elem volt Von der Leyen tavalyi beszédében, ehhez képest a jelenlegi helyzetben a szénerőművek újraindítását tervezik, és a németek sem sietnek lekapcsolni a még meglévő atomerőműveket. Milyen hatása lesz ennek a zöldátállás programjára?
– A davosi Világgazdasági Fórum által szorgalmazott Great Reset, illetve az Európai Bizottság elnöke által programszintre emelt Green New Deal, azaz az európai zöldmegállapodás lényege pont abban áll, hogy a koronavírus-járvány előttihez képest nagyságrendekkel csökkenteni kell a nyugati világ erőforrás-felhasználását.Ha a cél felől megközelítve nézzük a dolgot, a globalista elit új társadalmat akar felépíteni, és ennek része a zöldpolitika.
Brüsszel a szankciókkal elérte azt, hogy a fosszilis energia ára az egekbe szökjön, ezzel pedig rákényszerít mindenkit arra, hogy a zöldátállást minél gyorsabban véghezvigyék.
A szankciós politika céljai között – az orosz energiahordozókról való leválás mellett – szerepel ez is, hiszen ha a fosszilis energia jóval drágább lesz, akkor mindenkinek alternatívákat kell keresnie. Az orosz energiáról való leválás vagy az ezzel való szankciós fenyegetés, felhajtja az árakat és a brüsszeli döntéshozók azzal kalkulálnak, hogy ezzel gyorsítható a zöldátmenet. Ursula von der Leyen az évértékelőjében minden bizonnyal el fogja mondani, hogy mennyivel csökkent az orosz gázbehozatal, csak a valóság korántsem ennyire egyszerű. Az ugyanis egy dolog, hogy a közvetlen orosz gázimport arányaiban csökken, de ugyanazt a csepfolyósított orosz gázt veszi meg Európa a kínaiaktól drágábban és ugyanazt az orosz kőolajat veszi meg Indiától, szintén drágábban.
– Komoly társadalmi elégedetlenséghez vezethet egy olyan helyzet, amikor energiahiány van. Mit tervezhet Brüsszel, mit fog kezdeni az emberek felháborodásával?
– Most Brüsszel azt mondja, hogy egy nehéz tél jön, és hogy Putyin tehet mindenről. Azt nem vallják be, hogy a drága energia velünk marad, átmenetinek állítják be a problémát. Az életszínvonal radikális csökkentése, az energia- és élelmiszerárak felhajtása mögött az áll, hogy a nyugati félteke Covid előtti szintű fogyasztása esetén egy évben három földre lenne szükség. A tartósan magas energia- és élelmiszerárakkal a fogyasztás úgy csökken, hogy közben az emberek ugyanannyit fizessenek. Ezzel úgy akarják csökkenteni a klímaterheket a nyugati világban, hogy közben a fogyasztás is radikálisan csökken, ráadásul az infláció elinflálja az eurózóna déli országainak adósságát.
Erről szól a Great Reset projekt, aminek megvalósítására most valós esély kínálkozik. Az egekbe szökő árak miatt sok európai nemsokára tényleg „nincstelen lesz”.
Az európai emberek persze nem az életszínvonal csökkenéshez vannak szokva, és tavasszal nem ezt ígérték nekik. A szankciók által teremtett nehéz helyzetből Brüsszel a Green New Dealt fogja kimenetként ajánlani, vagyis a klímasemleges energiatermelésre és gazdaságra való átmenetet. Brüsszel célja pontosan az, hogy az emberek nyomást gyakoroljanak a politikusokra, így mozdítva elő a technológiai átállást. Tehát lehet majd újra 24 fokosra fűteni a szobákat, ha kiépítik a geotermikus energiarendszert, és Brüsszel ehhez venne fel hiteleket. Az újjáépítési alap mintegy 40 százalékát már most is a klímasemlegesség előmozdítására kellene használni. Mivel ez nem lesz elég az orosz energia kiváltására, újabb hitelfelvételekkel akarják felgyorsítani ezt a folyamatot, ebben is segíti őket, ha a fosszilis energia ára tartósan magasan marad.
– Ukrajnával mihez tud kezdeni az unió?
– Az látható, hogy az angolszász világ fegyverekkel látja el Ukrajnát, és az unióra maradna az ország gazdasági életben tartása, a költségvetési hiány és a háború finanszírozása. Voltak már törekvések arra vonatkozóan, hogy az unió vegyen fel hitelt az ukrán államháztartás finanszírozására. Ursula von der Leyen minden bizonnyal Ukrajna újjáépítését is meg fogja említeni, és a keleti partnerség országainak csatlakozási perspektíváját. Időpontot nem fog mondani, mivel előtte még meg kell reformálni az agrár- és kohéziós politikát, és át akarnak térni a többségi szavazásra. Arról nem is beszélve, hogy befagyott konfliktusban, esetleg háborúban álló országot sem a NATO, sem az EU nem fog felvenni. Ezért az ukránok irányába maradnak a szép szavak és szóvirágok.
Forrás: hirado.hu