Európa akkora árat fizet a szankciók miatt, hogy annak csak a töredékét lehet előre látni.
Úgy tűnik, a brüsszeli döntéshozatal nem kizárólag az Európai Unió érdekeit tartja szem előtt – mondta a Magyar Nemzetnek Palóc André. A Századvég vezető elemzője utalt arra, hogy míg Európa nagy vesztese a jelenlegi helyzetnek, addig Amerikát kevésbé viseli meg a válság. Jelezte: ha az energiaárak miatt visszaesik a termelékenység és munkahelyeket kell megszüntetni, akkor csak utóbb derül ki, hogy ez mekkora kiesést jelent a tagállamok költségvetéseiben. Ez nagyságrendileg sokkal nagyobb összeget tehet ki, mint amennyibe az Ukrajnának juttatott támogatások kerülnek, pedig az sem kevés.
Palóc André vezető elemző, Századvég Közéleti Tudásközpont Alaőítvány
Egyre egyértelműbb, hogy az orosz–ukrán háború és a szankciós politika árát Európa fizeti meg. Már a The New York Times is arról cikkezett, hogy a bevezetett embargós lépések miatt szenved energiaválságtól a kontinens. A drágulásnak tovagyűrűző hatása is van. Amelyik vállalkozás nem tudja kigazdálkodni az elszaladt költségeket, kénytelen leállítani a termelését. Ez pedig egyenes út az elbocsátásokhoz. Nem beszélve arról, hogy az unió eurómilliárdokkal támogatja az államcsődben lévő Ukrajnát. Ehhez hitelre van szüksége, arra pedig igen kevés az esély, hogy ezt a pénzt az ukrán állam valaha is visszafizeti.
– Európa olyan nagy árat fizet a háború és a szankciók hatása miatt, hogy jelenleg annak csak a töredékét lehet még felmérni. Azt például látjuk, hogy mennyivel drágul hónapról hónapra a gáz és az áram, ahogy azt is, hogy mekkora összegben juttat pénzt Brüsszel Ukrajnának. Azt viszont vélhetően csak később tudjuk meg, hogy a gazdasági visszaesés mekkora mértékben, milyen következményekkel és mekkora összegben érinti majd az egész Európai Uniót – mondta a Magyar Nemzetnek Palóc André.
A Századvég vezető elemzője jelezte: ha visszaesik a termelékenység és munkahelyeket kell megszüntetni, akkor csak utóbb derül ki, hogy ez mekkora kiesést jelent az idei és a következő évek költségvetéseiben. Ez viszont nagyságrendileg sokkal nagyobb összeget tehet ki, mint amennyibe az Ukrajnának juttatott támogatások kerülnek.
– Ha gazdasági szemmel nézzük, akkor kevés észszerűséget lehet felfedezni az Európai Unió intézkedéseiben. A szankciós politika folytatódik, hiszen már a nyolcadik csomag van az asztalon. Úgy tűnik, Brüsszel egyelőre nem kívánja figyelembe venni, hogy mindez miként hat Európára. Ezt most másodlagos kérdésnek tekintik – emelte ki a vezető elemző. Hangsúlyozta: a következmények nemcsak a vállalkozásokra, hanem az átlagemberekre is jelentős terhet rónak. Az energia árát egyértelműen a szankciók lebegtetése és azok kivetése emeli. Ezzel pedig kéz a kézben jár az infláció növekedése.
– Feltehető a kérdés: miért teszi mindezt az unió vezetése? Erre az egyik válasz az lehet, miszerint hisznek abban, hogy ezek a lépések segítenek Ukrajnának és ártanak Oroszországnak. A másik válasz pedig az lehet, hogy a brüsszeli döntéshozatal nem kizárólag az Európai Unió érdekeit tartja szem előtt – mondta Palóc André.
A vezető elemző utalt arra, hogy míg Európa nagy vesztese a jelenlegi helyzetnek, addig az Egyesült Államokat kevésbé viseli meg a válságos időszak. Elég, ha megnézzük az euró–dollár árfolyamot, amely az utóbbi javára változott az elmúlt hónapokban. – Ha nem sikerül visszafogni az energiahordozók árát, akkor arra lehet számítani, hogy tartós marad ez a folyamat. Ez további gyárak leállásával jár, de egész beszállítói láncok elakadhatnak. Ha például az üvegipar bajba kerül, akkor az az autóiparra is átgyűrűzik. Így nem csak azok a cégek kerülnek veszélybe, amelyeknek magas az energiaigényük – magyarázta.
Palóc André aggasztónak nevezte, hogy Brüsszelben a szankciók mellett kevésbé gondolkodnak azon, hogy mindezekre milyen válaszokat adjanak.
– Egyszerű belátni azt is, hogy ha a szankciók ilyen ütemben emelték meg az energiaárakat, akkor az embargós intézkedések átgondolása, egyes lépések kivezetése az ellenkező irányba hatna. Azaz: érezhetően olcsóbb lehetne az energia. A legjobb az lenne, ha közelebb kerülnénk a békéhez, de a friss hírek alapján erre most biztosan nem lehet alapozni – tette végül hozzá a Századvég vezető elemzője.
