Az eurózóna átlagos inflációja éves bázison 10,7 százalékra emelkedett 2022 októberében. A leggyorsabb pénzromlás továbbra is a balti államok esetén tapasztalható: Észtországban 22,4 százalék, Litvániában 22,0 százalék, míg Lettországban 21,8 százalék volt a hónapban az átlagos infláció. Ezen országok mellett Hollandiában (16,8 százalék), Szlovákiában (14,5 százalék) és Belgiumban (13,1 százalék) tapasztalható a legnagyobb áremelkedés. Az eurózónán belül a legalacsonyabb pénzromlási ütem Franciaországban (7,1 százalék) és Spanyolországban (7,3 százalék) figyelhető meg. Havi bázison Olaszországban (4,0 százalék) látványosan nőtt az infláció, míg csökkenés csak három országban volt tapasztalható (Észtország, Görögország, Málta). Egész Európában a legnagyobb problémát továbbra is az energiaárak alakulása jelenti. Az előző év azonos időszakához képest 41,9 százalékkal nőttek a háztartások erre vonatkozó költségei. Havi bázison is jelentős, 6,5 százalékos emelkedés történt a háztartási energia területén. Emellett a feldolgozott élelmiszerek ára emelkedett a legjelentősebben (15,4 százalék), amelyben a rekord magas energiaárak mellett a háború okozta kínálati szűkösség is fontos szerepet játszik. Visszafogta azonban az eurózóna október havi átlagos inflációját a nem energiaipari termékek 6,0 százalékos és a szolgáltatások 4,4 százalékos árnövekedési üteme.
A jelenleg tapasztalt pénzromlás a legmagasabb az eurózóna történetében, amelyre az Európai Központi Banknak is reagálnia kellett: október végén 75 bázisponttal 2 százalékra emelte meg a jegybank az alapkamatot, amely érték a 2008-as világválság óta a legmagasabbnak számít. A döntésnek köszönhetően az euró is erősödni kezdett a dollárhoz viszonyítva, újra paritás alatti szintre került a közös európai fizetőeszköz. Az energiakrízis, a rekordmagas infláció, illetve a kamatkörnyezet folyamatos szigorítása lassítja a gazdaságot, amelynek köszönhetően 2022 harmadik negyedévében az eurózóna várható GDP növekedése az előző negyedévhez viszonyítva mindösszesen 0,2 százalék lesz. Az előrejelzések is egyre borúlátóbbak, az IMF becslése szerint 2023-ban az eurózóna gazdaságának átlagos növekedése csak 0,5 százalék lesz, Németország és Olaszország gazdasága pedig ha csak minimálisan is (-0,3 százalék és -0,2 százalék), de zsugorodni fog.