A felmérés rávilágít, hogy Magyarországon társadalmi konszenzus alakult ki a fegyveres konfliktus mielőbbi lezárása, a harci műveletek azonnali beszüntetése mellett. Megállapítható, hogy
Nemzeti egység a tűzszünet és a béketárgyalások mellett
Magyarország Kormánya az orosz–ukrán háborúval összefüggésben békepárti politikát folytat, melynek legfőbb eleme, hogy a konfliktus további eszkalálódását ösztönző lépések helyett az azonnali tűzszünet előmozdítására törekszik. Az Európai Bizottság alelnöke, Vera Jourová, valamint David Pressman amerikai nagykövet mellett több nemzetközi szereplő – politikai nyomásgyakorlási szándékkal – bírálta hazánk álláspontját. Guy Verhofstadt liberális európai parlamenti képviselő sérelmezte, hogy Orbán Viktor „még mindig szabotálja az Oroszország elleni szankciókat”, és Magyarország szavazati jogának elvételét követelte az Európai Tanácsban. Ezen felül Jevhen Perebijnisz ukrán külügyminiszter-helyettes csalódottságát fejezte ki, amiért hazánk „blokkolja az Oroszország elleni szankciókat”. A Századvég a szóban forgó nemzetközi kritikák kapcsán megvizsgálta az orosz–ukrán fegyveres konfliktussal, illetve Brüsszel és a Biden-adminisztráció szankciós politikájával kapcsolatos lakossági attitűdöket.
Elsöprő többség áll a háború azonnali, kompromisszumos lezárása mellett
a magyarok 91 százaléka szerint az orosz–ukrán háborúnak azonnal véget kellene vetni, és tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket.
Azoknak az aránya, akik úgy látják, hogy a fegyveres konfliktust Vlagyimir Putyin legyőzéséig folytatni kell, mindössze 7 százalékra tehető.
A háború mihamarabbi lezárásának magas társadalmi támogatottsága többek között arra vezethető vissza, hogy
a megkérdezettek 62 százaléka úgy véli, hogy végül egyik fél sem jöhet ki győztesen a háborús konfliktusból.
10-ből 7 magyar szerint ártottak a szankciók Európának
Brüsszel és a Biden-adminisztráció az orosz–ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása óta szankciópárti álláspontot képvisel, amellyel Oroszország katonai törekvéseit kísérlik megfékezni. A kutatás alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a lakosság az eddigiekben bevezetett büntetőintézkedéseket – azok eredeti céljától eltérően – károsnak ítéli Európa számára.
A válaszadók 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a bevezetett szankciók összeségében inkább károkat okoztak Európának és benne Magyarországnak.
Látható tehát, hogy
a háború- és szankciópárti nemzetközi kritikák ellenére a magyar kormány orosz–ukrán válsággal kapcsolatos politikája nemcsak összhangban van a többség elvárásaival, hanem jóformán egységes nemzeti álláspontnak is tekinthető.
Módszertan
CATI-módszer, n=1000, felnőtt magyar lakosság körében, adatfelvétel: 2023. február