Reflektálás az Európai Bizottság hulladékgazdálkodási keretszabályrendszer felülvizsgálata kapcsán végzett előzetes jelentésére

Az Európai Bizottság 2022-ben nyilvános konzultáció indításával kezdte meg a hulladékgazdálkodási keretszabályrendszer¹ felülvizsgálatát, melyre a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. is benyújtotta konzultációs anyagát. Az egyeztetés keretében kifejtettük álláspontunkat, miszerint amíg a hulladékot érintő jogszabályok modernizálásakor a jogalkotóknak tekintettel kell lennie a keretrendszer eredeti célkitűzéseire (pl. a hulladékgazdálkodási-, hasznosítási és újrafeldolgozási módszereknek az erőforrásokra nehezedő terheket csökkenteniük kell), addig figyelembe kell vennie a tagállambeli különbségeket, valamint a megváltozott fogyasztói attitűdöket és a fogyasztók tényleges magatartását is. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. a témához kapcsolódóan 2022 őszén webináriumot szervezett európai uniós, piaci és állami szereplők bevonásával a keretszabályrendszer megvitatására.

A felülvizsgálati folyamat részeként, az Európai Bizottság 2023. június elején közzétette előzetes jelentését, melyben azonosította azokat a tagállamokat, akiknél felmerül a kockázata annak, hogy a települési és csomagolási hulladék újrafeldolgozására vonatkozó 2025-ös célértékeitől, illetve a hulladéklerakás csökkentésére vonatkozó 2035-ös célértékeitől elmaradnak. A két kiemelt célmutató, amit a dokumentum elemez és melyhez kapcsolódóan tagállamspecifikus javaslatokat fogalmaz meg:

• 2025-re a települési hulladék újrahasználatra való előkészítését és újrafeldolgozását minimum 55 százalékra kell növelni, valamint szintén 2025-re az összes csomagolási hulladék 65 százalékának újrafeldolgozhatónak kell lenni,
• valamint 2035-re a települési hulladék maximum 10 százaléka kerülhet hulladéklerakókba.

Az előrejelző jelentés alapján Magyarország mindkét fontos cél vonatkozásában az átlaghoz képest némileg elmaradó – mindösszesen tíz EU-tagállamot számláló – csoportban van, azaz „mindkét cél tekintetében fennál a kockázata annak, hogy nem fogja elérni a kitűzött célértékeket”.

A bizottsági javaslatok között, amelyekben irányadóak az országspecifikus megfigyelések, megtalálhatóak a biohulladék és a csomagolási hulladék szofisztikált feldolgozásával kapcsolatos megfontolások, valamint az, hogy különös figyelmet kell fordítani „…az adatminőség javítása, a szabályok eredményes végrehajtásának biztosítása és a hatékonyabb gazdasági eszközök alkalmazása, például hatékony kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek, az adott célra alkalmas hulladéklerakási és hulladékégetési adók”-ra is. Ezek egybecsengenek a Századvég 2022-es konzultációs anyagával, ahol e beavatkozási pontokra hasonlóképp rámutattunk.

A konzultációs folyamat és ennek keretében jelen előzetes jelentés betekintést enged abba a folyamatba – és pontosabb képet ad arról – hogy a tagállamoknak milyen beavatkozásokat lenne érdemes megvalósítaniuk a következő években. Az alábbiakban ezekre reflektálunk.

A Bizottság előzetes jelentésével kapcsolatosan szeretnénk ezúton is újra kiemelni korábban megfogalmazott javaslatainkat és meghatározott szempontjainkat, melyeket továbbra is időszerűnek és relevánsnak találunk.

- Az átdolgozott szabályok nem képviselhetik aránytalanul az ipari hulladékot kibocsátók érdekeit.

- A keretrendszer-szabályokban hangsúlyosabban kell megjelennie a hulladékot generáló végfelhasználóknak.

- A jól végrehajtható jogszabályokat pontos, ellenőrizhető és kutatható adatfelvételekre és az ezekből keletkező adatbázisokra kell alapozni.

- Ahhoz, hogy a hulladék ténylegesen erőforrássá alakuljon², a hulladékhierarchiát érvényesíteni kell, de egyben a szennyező fizet-elvet úgynevezett „adatalapú” változóval ki kell egészíteni.

• Ezt úgy lehet elérni, hogy a közösségi, ipari és végfelhasználói hulladék és melléktermék keletkezésével kapcsolatban valós idejű, pontos, követhető adatbázisokat hozunk létre és kezelünk. Az adatbázisokat olyan adatfelvételi hálózattal kell létrehozni, amelyek automatizáltak – AI-alapúak, Big Data analízis alapúak –, és a hulladékot begyűjtők, feldolgozók és újrahasznosítók számára így lehetővé teszik közel valós idejű feed-in-eket.
• A főbb kibocsátók és a kibocsátott mennyiség pontosan és dinamikusan kezelt beazonosítása elengedhetetlen feltétele a költség- és környezeti szempontból hatékony hulladékgazdálkodásnak.
• Javasoljuk, hogy a hulladékkibocsátás egyes szegmenseinek pontosabb megismeréséért a hulladékot generálók viselkedését (elsősorban a végfogyasztókat) primer kutatások által térképezzük fel. Az attitűdök elemzése mellett fontos, hogy a tényleges viselkedést is vizsgáljuk³. Ezt úgy érdemes véghez vinni, hogy az EU egyes területeinek helyi sajátosságait is figyelembe vevő⁴ összehasonlító jellegű viselkedésvizsgálati módszereket alkalmazzunk (valószínűleg más jellemzőket fogunk találni például Hollandiában, másokat Olaszországban⁵ és Magyarországon).⁶

- Fontos, hogy a viselkedési jellemzőkkel alátámasztott jogszabályok szem előtt tartsák, hogy a jelenlegi fogyasztói társadalom kialakulása legalább száz évre vezethető vissza; és teljes iparágak épültek az ilyen berendezkedés kiszolgálására.

• Amennyiben társadalmi, végfelhasználói hozzáállással kapcsolatos változásokat szeretnénk, rendszerbontó jogszabályokra (disruptive and sustainable legislation) van szükség, viszont ezen jogszabályok nem vezethetnek a hulladék és melléktermékek begyűjtéséhez és feldolgozásához kapcsolható költségek indokolatlanul magas emelkedéséhez. Egy rezsiérzékeny és magas inflációval terhelt globális piaci környezetben ez kiemelt szempont kell, hogy legyen.

- Úgy véljük, hogy a (jogi) beavatkozásnak és az azt segítő végrehajtásnak mind a negatív viselkedéstől való távol tartásra, mind a pozitív viselkedés támogatására oda kell figyelni⁷. Az olyan jogszabály, amely kizárólag a fogyasztói magatartás befolyásolását és/vagy szabályozását célozza meg és nem foglalkozik az ipari kibocsátókkal, a társadalmi hasznosság terén csak szuboptimális eredményt fog elérni. Egy olyan turbulens gazdasági helyzetben, mint a jelenlegi, a kisfogyasztók jövedelmi helyzetét különösen érzékenyen kell kezelni – egy aránytalan teher kiszabása, jutalomlehetőség nélkül tiltakozást válthat ki, amely a jogszabály végrehajtásával kapcsolatos szolidaritást nehezíti meg.

• A hosszú távon időtálló jogszabályoknak az egyéni érzelmi alapú döntéshozatalt, a közösségi visszajelzések szerepét és hatását, a környezeti központú gondolkodás terjedését, valamint a fogyasztók hulladékkezeléssel kapcsolatos képességnövelését kell követnie elsősorban.⁸
• Az információs szakadék szűkítésére egyik megoldásnak a jutalomalapú hulladékválogatást- és begyűjtést javasoljuk. Érdemes megfontolni a „fokozatosan kevesebb természeti erőforrást felhasználó” egyének jutalmazását is.

1. A viselkedéstudomány területén ismert eredmények kiemelik, hogy az egyéni és társadalmi szinten is érezhető beidegződések automatizmus-szerű megváltoztatása sokkal hatékonyabb a 40 éven aluliak esetében, mint az idősebb korosztálynál, ezért a jogszabályoknak, azok végrehajtásnak ezt követnie kell.⁹ Vagy úgy, hogy nagyobb türelemmel van az idősebb korosztály vonatkozásában, vagy a terheket (jutalmakat, büntetéseket, osztályozást stb.) ennek megfelelően tipizálja (age cushioning).
2. Időszerű lehet a kulturális és helyi viszonyokat súlyozó, megfelelő árazási modellel alátámasztott a pay-as-you-throw, save-as-you-throw rendszerek bevezetésének, vagy ahol van, felülvizsgálatának kivitelezése.¹⁰
3. Korábbi kutatásaink alapján a demográfiai adottságokon túl a lakóhelyi aktivitás is differenciáló lehet abban, hogy a háztartások mennyire tartják fontosnak a hulladékgazdálkodás hatékony lakossági kivitelezését. A természetes környezethez közelebb élő kisvárosi, községi, falusi, a háztartás és a kert kezelése kapcsán aktívabb lakosok pozitívabban állnak a hulladékgazdálkodás javításához, mint a városias környezetben élők. Ennek egyik oka, a természeti és a társadalmi hasznosság fejlesztése mellett a háztartások gazdasági helyzetének esetleges javulása a hatékony hulladékkezelésen keresztül.

- A hulladékgazdálkodással kapcsolatos végrehajtó szabályokat és a végrehajtók jogköreit nemzeti, regionális és helyi szinten is meg kell erősíteni.

• A hulladékgazdálkodással kapcsolatosan hatékonyabb bírságolási politikára van szükség. A büntetések kiszabását rendőrségi, adóhatósági és egyéb végrehajtói hatalmat erősítő szervezeteknek kell segíteni. Ezzel együtt a közösségi szabályokat, környezetvédelmi ügynökségi szabályokat és statútumokat szintén meg kell erősíteni.

A témában tartott webináriumunk felvétele ITT érhető el: