A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2023 júniusi felmérése alapján a lakosság és a vállalkozások konjunktúraérzete is kedvezőtlenebbé vált. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index ugyanis enyhe mértékben –17,9-ről –19,4-re, míg a vállalati mutató értéke jelentősebben, –10,4-ről –16,4-re romlott. A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását továbbra is az orosz–ukrán háború, a magasabb inflációs környezet és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A pénzügyi, devizapiaci és az árupiacokon tapasztalható, az előző időszakoknál kisebb turbulenciák és csökkenő árak, valamint az erősebb forintárfolyam ugyanakkor a bizonytalanságot kismértékben csökkentették. A konjunktúraérzet jelentősebb javulására csak akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció immáron a tetőzés után markánsan mérséklődik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A gazdasági környezet bizonytalanságai miatt romlott a vállalatok konjunktúraérzete júniusban
A lakossági konjunktúraindex mind a négy alindexe enyhén romlott az előző havi értékéhez képest, és összességében az index kismértékben kedvezőtlenebbé vált a májusihoz viszonyítva. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi 0,5-ről ugyanakkor –0,7-re változott. Legnegatívabban a háztartások az inflációs folyamatokat ítélik meg, ez a mutató –85,5-ről –86,9-re gyengült. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –24,1 pontos értékről –26,7-re romlott, míg az anyagi helyzeté –16,5 után –17,5 lett.
A legnagyobb pozitív irányú elmozdulás a lakosság esetében a munkahely esetleges elvesztését követő újbóli elhelyezkedés időtartamát illetően alakult ki. Ugyanis a megkérdezett emberek negyede véli úgy, hogy azonnal találna munkahelyet, ami csupán 1,7 százalékponttal kisebb arány az előző hónaphoz képest. Ugyanakkor jelentősen többen (összesen 36,2 százalék, ami +3,5 százalékpont az előző hónaphoz képest) prognosztizálják azt, hogy 3 hónapon belül el tudnának helyezkedni. Azok, akik úgy gondolják, hogy 3-6 hónap közötti időtartam alatt új munkahelyet találnának, a válaszadók 19,1 százalékát (+1,7 százalékpont) teszik ki, míg a 6-12 hónap közötti időtávot 7 százalékuk (+0,1 százalékpont) jelölte meg. Az 1 évnél hosszabb álláskeresést pedig a megkérdezett emberek 5,7 százaléka, azaz 3,7 százalékponttal kevesebben valószínűsítettek.
Összességében elmondható, hogy az átlagos álláskeresési időnek 3,3 hónapot becsültek a megkérdezettek (ez pedig 0,55 hónappal rövidebb időt jelent az előző hónaphoz képest).
A vállalati felmérés esetében mind a négy alindex értéke kedvezőtlenebbé vált az előző hónaphoz képest. A gazdasági környezet mutatója az előző havi –17,8-ról –28,9-re, az iparági környezeté –8,2-ről –13,9-re, a termelési környezeté –7,3-ről –11,2-re, míg az üzleti környezeté –17,9-ről –25,6-re romlott.
A vállalatok esetében a legnegatívabb véleménymódosulás Magyarország gazdasági helyzetének következő egy évben várható alakulását illetően fogalmazódott meg. A jelentősen romlik vélemény ugyanis 20,2 százaléknál (az előző havi felmérésnél 8,2 százalékponttal többeknél), a kismértékben romlik vélemény pedig 30,0 százaléknál (az előző havi felmérésnél 5,3 százalékponttal többeknél) fogalmazódott meg.
A legnagyobb pozitív irányú változás a vállalatoknál a vállalati értékesítési árak következő 1 éven belüli változását illetően fogalmazódott meg, ami jó hírnek értékelhető a legnagyobb probléma, az infláció féken tartása tekintetében is. Az előző havi 45,0 százalék után immár a vállalatok 51,6 százaléka számol csökkenő vagy stagnáló értékesítési árakkal.
A konjunktúraindexről
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.