A Pénzügyminisztérium által publikált részletes júliusi adatokból kiderült, hogy a központi alrendszer első hét hónapjának bevételei 21,3 százalékkal, a kiadások pedig 20,0 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest.

Az már a korábban publikált előzetes államháztartási adatok alapján is ismert volt, hogy a júliusi havi hiány kedvezően alakult, a központi alrendszer az utolsó hónapban mindössze 44,3 milliárd forint hiánnyal zárt. Ezzel összességben az államháztartás központi alrendszere 2 940 milliárd forint hiányt halmozott fel, ami az éves hiánycél 86,5 százalékának felel meg.

A friss részletes adatok azt mutatják, hogy a költségvetési bevételi oldalon az előző évhez képest 53,2 százalékkal, 770 milliárd forinttal magasabbak a gazdálkodó szervezetektől származó bevételek elsősorban a különadóknak köszönhetően. Pozitívum, hogy az előzetes tervekhez képest kedvezőbben alakulnak a társasági adó bevételek. Ugyanakkor az általános forgalmi adóból származó bevételek növekedése mindössze 1,5 százalék, azaz 60 milliárd forinttal haladták meg az előző év június végi értéket. Ennek hátterében a csökkenő fogyasztás áll, továbbá az, hogy május után júliusban ismét kisebbek voltak az áfabevételek, mint az előző év azonos hónapjában. A képet még borúsabbá teszi, hogy a költségvetésben szereplő tervekhez képest hozzávetőleg 590    milliárd forint elmaradás van ezen a tételsoron.

A kiadási oldalon a legnagyobb mértékben 1071 milliárd forinttal a rezsivédelmi kiadások növekedtek az elmúlt évhez képest. Annak ellenére, hogy a rezsivédelmi kiadások rendkívül magasak, mégis a tervezetthez képest kedvezőbben alakulnak, és ezen a tételsoron lehetnek a költségvetés legnagyobb belső tartalékai. A tartalékok nagysága erősen függ az energiaárak alakulásától.

A költségvetési kiadási oldalán a tervekhez képest a legnagyobb túllépés a kamatkiadások esetében tapasztalható. A tartósan magas kamatkörnyezetben az állampapírok kibocsátása és az idén lejárók megújítása ugyanis az egy évvel ezelőttinél csak nagyobb költségek (kamatok) mellett lehetséges. A nettó kamatkiadások (kamatkiadások és -bevételek egyenlege) 567 milliárd forinttal (64,3 százalékkal) alakultak magasabban, mint 2022 júliusának végén. Itt a tervekhez képest becsülhető kiadási többlet 450 milliárd forintra tehető. A jegybanki kamatcsökkentési ciklus folytatódása ugyanakkor már előrevetíti a kiadások jövőbeli mérséklődését.

Összességében a vártnál jelentősen alacsonyabban teljesülő áfabevételek és a szintén jelentősen magasabban alakuló kamatkiadások felelősek elsősorban azért, hogy az éves hiánycélnak már a 86,5 százaléka teljesült július végére. Varga Mihály pénzügyminiszter már jelezte, hogy szeptemberben megvizsgálják a költségvetési adatok alakulását, és ha szükséges, korrekciós intézkedéseket tesznek a költségvetési hiánycél teljesítése érdekében. A magas hiányadat miatt egyre valószínűbbnek tűnik, hogy szeptemberben szükség lesz a kilátásba helyezett korrekciós intézkedésekre.