2022 júniusában tovább nőttek az inflációs kockázatok a világban és Közép-Kelet-Európában egyaránt. A jelenséget elsősorban energiaárak drasztikus emelkedése, a koronavírus krízis során tapasztalt expanzívabb gazdaságpolitika, a szakadozó ellátási láncok, illetve döntően az egyre inkább elhúzódó orosz-ukrán háború következményei okozzák...

A növekedésben mindkét évben nagy szerepe lesz a fogyasztás bővülésének, melyet a bérek inflációt meghaladó növekedése mellett idén a kormányzati transzferek is segítenek. Ugyanakkor különösen a jövő évi növekedés szempontjából jelentős kockázatot jelent az orosz-ukrán háború elhúzódása, illetve kapcsolódóan a szankciók esetleges további kiterjesztése. Szintén kockázatot jelent az energiapiaci anomáliák fennmaradása, illetve esetleges fokozódása, a gyenge forintárfolyam és a magas infláció.

A KSH közleménye szerint az idei első negyedéves növekedéshez szinte minden nemzetgazdasági ág hozzájárult. Legnagyobb szerepe az ipar és a piaci szolgáltatásoknak volt. Az iparon belül az élelmiszer- és italgyártás, a kőolaj-feldolgozás, illetve a villamos berendezés gyártása, míg a piaci szolgáltatások belül a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás ágazat volt a gazdaság motorja.

A kiskereskedelmi üzletek forgalma februárban 9,8 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest, az előző hónaphoz viszonyítva pedig 1,5 százalékkal emelkedett. Ezen belül az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kereskedelem 3,4 százalékkal, a nem élelmiszertermék jellegű kereskedelem pedig 14,6 százalékkal, míg a gépjármű-üzemanyag forgalom 19,0 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőtti értékhez képest.

Az orosz-ukrán háború nyomán 3,9 százalékra mérsékeltük az idei növekedési várakozásunkat. A gazdaság teljesítménye 2023-ban 4,7 százalékkal bővülhet.