Szeptember 15-én döntést hozott az Európai Bizottság, melynek értelmében nem hosszabbítja meg az ukrán gabonafélék – 2023 tavasza óta fennálló – behozatali tilalmát. A brüsszeli testület bejelentését követően Magyarország Kormánya – a hazai gazdák és fogyasztók érdekeinek védelme céljából – nemzeti hatáskörben meghosszabbította, illetve egy szélesebb termékkörre terjesztette ki a szóban forgó tilalmat. A Századvég e fejleményekre tekintettel megvizsgálta, hogy a magyarok mit gondolnak Brüsszel azon szándékáról, amely arra kötelezné Magyarországot és más uniós tagállamokat, hogy beengedjék az ellenőrizetlen minőségű, génmódosított ukrán gabonát.

A magyarok 68 százaléka korruptnak tartja a brüsszeli politikai elitet, továbbá a megkérdezettek a korrupciót tekintik a legnagyobb problémának az Európai Unió brüsszeli vezetésével kapcsolatban - ez derül ki a Századvég júniusi kutatásából. A felmérés a brüsszeli elit tevékenységével összefüggő lakossági attitűdöket térképezte fel.

Június 8-án az Európai Unió belügyminiszterei – Magyarország és Lengyelország tiltakozása mellett – jóváhagyták az Európai Unió migrációs rendszerének reformjáról szóló javaslatcsomagot, mely szerint a jövőben egy kötelező erejű uniós mechanizmus révén Brüsszel elosztaná az illegális bevándorlókat a tagországok között. Az elfogadott dokumentum értelmében azon országoknak, amelyek nem fogadják be a kötelező kvótarendszer keretében rájuk osztott migránsokat, 22 ezer euró (8 millió forint) büntetést kell fizetniük minden be nem fogadott migráns után. A döntéshozatali eljárás következő lépcsőjeként az Európai Parlament elé kerül a javaslat. A Századvég e fejleményekre tekintettel megvizsgálta a magyarok álláspontját az illegális migránsok Brüsszel által tervezett kötelező, kvóták szerinti elosztásáról.