A világszerte elterjedő koronavírus jelentősen átformálta a legtöbb ország életét a 2020-as év első félévében. A pandémia megfékezésére hozott intézkedések mélyen érintették nemcsak a társadalmak tagjainak életét, de a gazdaságok és egészében a világgazdaság működését is. Jelen cikk keretében ezen gazdasági hatásokat, illetve a járvány hatására kialakult válság, gazdasági visszaesés természetét, valamint a lehetséges kilábalási pályákat ismertetjük. Ez a válság mélységében meghaladhatja a 2008–2009-es recesszió mértékét, és felvetődik a kérdés, hogy mennyi idő alatt, milyen ütemben éri el a GDP a válság előtti szintjét, és milyen tényezők fogják ezt meghatározni. A cikk célja egy, az elméleti sajátosságra is kitérő kép felvázolása a válság jellemzőiről, a hozott intézkedésekről, döntően nemzetközi fókusszal. Az látszik valószínűnek, hogy országspecifikusak lesznek a válságra adott válaszok. Nemcsak azért, mert az egyes országok gazdaságai jelentős eltéréseket mutatnak, hanem mert az országokat eléggé eltérő makrogazdasági állapotban „kapta el” a válság, továbbá egyedi volt a fiskális és monetáris politikai intézkedések kombinációja is. Ezenfelül a meghozott járványügyi intézkedések, a járványban érintettek számát mutató görbék lefutásai is különböznek, és az előzőek eredőjeként a járványnak – beleértve minden intézkedést és társadalmi reakciót – a gazdaságra gyakorolt hatásai is vélhetően eltérőek lesznek.
Szerzők:
Posgay István tudományos munkatárs, Századvég Gazdaságkutató Zrt. (posgay@szazadveg.hu)
Regős Gábor makrogazdasági üzletágvezető, Századvég Gazdaságkutató Zrt. (regos@szazadveg.hu)
Horváth Diána makrogazdasági elemző, Századvég Gazdaságkutató Zrt., doktorandusz, Budapesti Corvinus Egyetem (horvath.dia@szazadveg.hu)
Molnár Dániel makrogazdasági elemző, Századvég Gazdaságkutató Zrt., doktorandusz, Budapesti Corvinus Egyetem (molnar.daniel@szazadveg.hu)
A teljes tanulmány itt érhető el.