Kenyeres Kinga a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében elmondta, hogy a 2016 óta évről évre elvégzett kutatás alkalmat ad arra, hogy az európai polgárok számos témakörben elmondják véleményeiket, így adva képet arról, hogy a gazdasági, politikai és társadalmi változások és események hogyan hatnak az európai emberekre. Európa kihívásokkal küzd, melyekre a megoldást a politikai döntéshozóknak az emberek, a polgárok véleményére, meglátásaira támaszkodva kell meghozniuk – ehhez nyújt segítséget a Századvég kutatása.
A válságok kora – konferencia az Európa Projekt kutatás 2021-es eredményeiről
A Századvég Alapítvány 2016 óta készít közvélemény-kutatást azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A hiánypótló kutatás 2021-ben is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezésével foglalkozott. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája a koronavírus-járvány, a klímaváltozás, az energiaellátás, valamint a családpolitika. A 2021-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra is kiterjedt. Ennek a kivételes kutatásnak az eredményeit mutatta be a január 17-ei konferencia.
Kenyeres Kinga a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
A konferencián elsőként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tartott előadást, aki hangsúlyozta, hogy a kormány a legfontosabb kérdésekben rendre társadalmi konzultációt hirdet, és annak eredményét be is építi a döntéshozatalba. Megfogalmazása szerint az EU-ban "elnehezülni látszik" az egymás közötti kommunikáció, nincsen érdemi párbeszéd, "általában csak kioktatás, leckéztetés zajlik", aminek egyik oka az lehet, hogy a felek eltérő jelentést tulajdonítanak egy-egy alapvető kifejezésnek: Magyarországon azt tartják demokráciának, hogy az országot az emberek felhatalmazása alapján, az akaratuknak megfelelően kormányozzák. A brüsszeli szótárban azonban mást értenek a kifejezés alatt, az már inkább a szélsőséges liberalizmussal jelent egyet. Ezt követően Szijjártó Péter arról beszélt, hogy az EU-nak el kell hagynia a kettős mércét. Ahogy ő fogalmazott: "Ha beengeded a bevándorlókat, nem szólsz az iszlamizáció ellen vagy hitet teszel a nyitott társadalom eszméje mellett, akkor gyakorlatilag bármit megtehetsz".
Ezt követően Déri Stefi műsorvezető kérdezte Deutsch Tamást, európai parlamenti képviselőt a kettős mércéről az EU-ban. A politikus úgy fogalmazott, hogy teljes személyes és politikai idiotizmus húzódik meg a kettős mérce mögött.
Az EP-képviselő úgy vélekedett, hogy az európai együttműködés felfelé ívelő szakasza a Maastrichti Szerződéssel véget ért, és hogy az európai emberek többségének fontos a nemzeti szuverenitás.
Deutsch hangsúlyozta, hogy az EU jelmondata: "egység a sokféleségben". Az egész együttműködés a változatosságból indult ki, ennek tiszteletben tartása nélkül nem lehet Európa értékgazdagságáról beszélni – vélekedett.
Arról is beszélt, hogy a magyar helyreállítási terv alapján 2500 milliárd forint jár Magyarországnak a koronavírus-járvány kárainak enyhítésére, hozzátette továbbá, hogy az Európai Bizottságnak nincs jogköre arra, hogy befolyásolja az összeg folyósítását.
Déri Stefi műsorvezető moderált beszélgetése Deutsch Tamás, európai parlamenti képviselővel
Fűrész Gábor, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke
Az Európa Projekt 2021 kutatás eredményeit Fűrész Gábor, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke mutatta be. Kijelentette, hogy a magyarok nem egy unortodox kisebbség tagjai Európában. A magyar közvélemény valójában a fősodorhoz tartozik sok kérdésben. Előadásában kiemelte, hogy a kisebbségi álláspontot igazából a politikai elit képviseli Európában. Elmondta, hogy az Európa Projekt kutatás 2016-ban indult, a migrációs válság kirobbanása után. A felméréssorozatnak minden olyan fontos kérdés részét képezte, amely foglalkoztatta Európát. Az idei adatokból kiderül, hogy a magyar közvélemény nincsen egyedül Európában – hangsúlyozta Fűrész Gábor. A Századvég Alapítvány elnöke prezentációjában összefoglalta az Európa Projekt kutatás eredményeit. Szót ejtett többek között a nemzeti identitásról, Brüsszel szabályairól és a családpolitikáról. Elmondta, hogy az európaiak túlnyomó része szerint meg kell őrizni a zsidó-keresztény kulturális örökséget.
Az alapítványi elnök végezetül azt a konklúziót vonta le, hogy ha nem az elitet nézzük, a magyar álláspont a szabályhoz tartozik, nem pedig a kivételhez.
A konferenciát egy kerekasztal-beszélgetés zárta, amelynek résztvevői a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány részéről: Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója, Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, Megadja Gábor vezető kutató voltak. A XXI. Század Intézetet Deák Dániel politológus, vezető elemzője képviselte, míg a média részéről Rákay Philip kommunikációs és médiaszakember, producer vett részt a beszélgetésen.
Rákay Philip kommunikációs és médiaszakember, producer, Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója, Megadja Gábor vezető kutató, Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, Deák Dániel politológus, vezető elemző, XXI. Század Intézet
A kerekasztal-beszélgetés folyamán szó esett az európai országok brüsszeli érdekképviseletéről, továbbá arról, hogy az európai állampolgárok a bevándorlás helyett valójában a családtámogatásokat részesítik előnyben, és ennek kapcsán a népesedési problémákról és a bevándorlásról is szót ejtettek. Ezen kívül az elemzők beszélgettek a közösségi média befolyásoló szerepéről, az online politikai cenzúráról, és végül, de nem utolsó sorban a klímapolitikáról.
Forrás: MTI
Az Európa Projekt kutatás 2021-es eredményeit bemutató prezentáció elérhető innen: