A baloldal viselkedése felelőtlen, mert minden nap van valaki, aki megerősíti Márki-Zay Péter korábbi szavait, miszerint katonát és fegyvert kell küldeni Ukrajnába – mondta el Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban. Kiszelly szerint a baloldal a háború pártján áll, belesodorná abba Magyarországot, miközben Potocskáné Kőrösi Anita Jobbik-alelnök a saját fiait és férjét nem küldené háborúba, „csak" a katonákat. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a számok azt mutatják: a baloldali szavazók közel fele békét akar, nem háborút, mint a baloldali politikusok. Az igazgató leszögezte, hogy annál rosszabb nem lehetne, minthogy Magyarország belekeveredjen a háborúba, és szembetalálja magát egy atomhatalommal. Kiszelly Zoltán szerint vannak alternatívák az eszkalációhoz képest, és mindenképpen a diplomáciai megoldást kell szorgalmazni.
Kiszelly Zoltán igazgató, Századvég Politikai Elemzések Központja
Jelenleg csekély esély van a béke elérésére, mert még mindkét fél a csatatéren szeretné javítani a pozíciót.
Az oroszok szeretnének egy átütő, a harci moráljukat erősítő győzelmet elérni – például Mariupol bevétele ilyen lenne –, de az eddigi legnagyobb város, a 300 ezres Herszon után most egy 400 ezres város van szó;
Ezen felül Mariupol azért olyan értékes, mert elfoglalásával az Azovi-tenger orosz beltengerré válna.
Az ukránok nagyon bátran védekeznek, és azt gondolják, hogy az oroszok ki fognak fulladni, hiszen látszódik, hogy az orosz lendület nem tartott ki. Az ukránok azt gondolják, hogy továbbra is olyan veszteségeket tudnak okozni az orosz hadseregnek, ami rontja a Kreml tárgyalási pozícióját. Mindkét fél a saját katonai erejének fokozásától várja tehát a tárgyalási pozíciója javulását.
A háború katonai vetületének tekintetében a felek még azt gondolják, hogy katonai eszközökkel van esélyük javítani a helyzetükön, arra azonban láthatóan nincs esély, hogy az egyik fél a másik fölé kerekedjen, és ezáltal a másik békét kérjen. A játszma még tart.
Gazdasági szempontból azt látjuk, hogy az első szankciók nem hoztak eredményt, a világ nagy része nem csatlakozott a szigorú szankciókhoz – tehát Izrael, Brazília, India, Kína –, csak az Egyesült Államok szövetségesei.
A legszigorúbb szankciókat még az amerikaiak is elvetették; ugyanakkor ezek a megszorítások nem tudták az oroszokat jobb belátásra bírni. Feltehetően a NATO-csúcson sem fognak szigorúbb szankciókat elfogadni.
Ahogyan az amerikaiak nem mondanak le az orosz uránról, úgy Európa sem fog lemondani az orosz olajról és gázról, amit most még nem tud kiváltani.
Az eddigi gazdasági szankciók sem voltak képesek kikényszeríteni a békét, a diplomáciai erőfeszítések sikere pedig a katonai és gazdasági erőfeszítéseken múlik, tehát ezek alapján a békére még várni kell.
A miniszterelnök nagyon világos álláspontot képvisel, amely szerint a NATO-t és az Európai Uniót erősíteni kell. A NATO egy defenzív védelmi szervezet, a tagjait védi meg.
A magyar kormány támogatja a nyugati szövetségi rendszerek megerősítését, ennek részeként a Magyar Honvédség fejlesztését, de nem támogatja a fegyveres konfliktust, a háború kiterjesztését.
Magyarország ezt nem egyedüliként képviseli a szövetségi rendszeren belül, mert azt látjuk, hogy a németek sem érdekeltek abban, hogy a konfliktus eszkalálódjon. A NATO főtitkára is azt mondta korábban, hogy a NATO nem akar belekeveredni a háborúba például repüléstilalmi övezet létrehozásával, vagyis „békefenntartó misszióval", mert ezzel háborús féllé válna a Nyugat.
Mivel defenzív szövetségről van szó, ezért a magyar kormány álláspontja a NATO-szerződéssel összhangban van, illetve a nagy tagok – például Németország – véleményével is összhangban van, tehát a magyar álláspont nem egy elszigetelt álláspont, hanem józan álláspont, amit több, nagyobb ország is oszt ezekben a nyugati rendszerekben.
Annál rosszabb nem lehetne, minthogy Magyarország belekeveredjen a háborúba, és szembetalálja magát egy atomhatalommal.
Az Egyesült Államok és a NATO sem akarja ezt, ezért higgadtnak kell maradni. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök úgy definiálta, hogy „stratégiai nyugalomra" van szükség. Lehetőség szerint segíteni kell az ukránokat, és ezt Magyarország humanitárius segítségnyújtás formájában meg is teszi. Azt is egyértelművé tette a kormány, hogy a magyar Országgyűlés, az Európai Unió, a NATO és Orbán Viktor ezeket mind megszavazta, támogatta: vagyis hogy Ukrajna területi egységét elfogadják, és nem lehet határokat háborúval megváltoztatni.
Ezzel azt üzenik az oroszoknak, hogy ne háborúzzanak, mert úgysem fogadják el a fegyverek általi határmódosítást. Diplomáciai úton kell ezt rendezni, és a higgadtságnak az is része, hogy látni kell, mi az, ami működik, és mi az, ami nem.
Gazdasági eszközökkel sokkal könnyebb lenne legyőzni az oroszokat, mert katonailag nem lehet, hiszen egy atomhatalomról beszélünk.
Gazdaságilag Ororszország nem tud versenyezni a Nyugattal. Tehát vannak alternatívák az eszkalációhoz képest, és mindenképpen a diplomáciai megoldást kell szorgalmazni.
A baloldal viselkedése felelőtlen, egyrészt mert a háború pártján állnak, tehát minden nap van egy baloldali politikus, aki vagy lőszert, vagy fegyvert, vagy katonát küldene a háborúba.
Minden nap van valaki, aki megerősíti Márki-Zay Péter korábbi szavait, miszerint katonát és fegyvert kell küldeni Ukrajnába. A baloldal a háború pártján áll, belesodorná abba Magyarországot, miközben Potocskáné Kőrösi Anita Jobbik-alelnök a saját fiait és férjét nem küldené háborúba, „csak" a katonákat.
A baloldal a háború és a szigorú szankciók pártján áll. A baloldal azért is felelőtlen, mert támadják a kormány intézkedéseit, miközben egész Európa ezeket másolja.
Például a benzinárstop is jó példa erre, mert több országban is azon gondolkodnak, hogyan kompenzálják az autósokat, amit viszont itthon a magyar kormány már megtett.
A magyar baloldal ugyanúgy viselkedik, mint 2015-ben, ami szerint a globalista álláspontot képviseli, és nem a magyart. Ezért vannak a botnak a rossz végén, és ezért van az, hogy a baloldali szavazóknak is legalább a fele nem a baloldal háborúpárti álláspontját képviseli, hanem a kormány békepárti álláspontját.
A Századvég számaiból erre már lehet következtetni, de más kutatóintézetek is hasonlókat mértek. A magyarok körülbelül 20 százalékánál többen nem küldenének fegyvert és katonát Ukrajnába, és 9-10 százaléknál többen nem támogatnák azt, hogy elzárják a gázcsapot, és hogy szigorú szankciókat hozzon a kormány. Ez azt is jelenti, hogy
A baloldali szavazók közel fele békét akar, nem háborút, mint a baloldali politikusok.
Forrás: Origo
