Ha az infláció a most várt 8,9 százaléknál magasabban alakul, akkor novemberben ismét korrekcióra kerülhet sor.
Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági elemzője
A magyar kormányzat vállalja, hogy fenntartja a nyugdíjak vásárlóértékét. Ezért a nyugdíjemelés nagyságának meghatározásakor az adott évre várható infláció mértékét veszik figyelembe – mondta Molnár Dániel.
Amennyiben az infláció a vártnál alacsonyabb, akkor az a nyugdíjak reálértékének növekedését vonja maga után, míg ha a pénzromlási ütem az előrejelzettnél magasabb szinten alakul, akkor a kormány legkésőbb novemberben nyugdíjkorrekciót hajt végre, és utólagosan fizeti ki a nyugdíjasoknak az áremelkedés és a nyugdíjemelés közötti különbözetet januá-rig visszamenőleg – kommentálta lapunk megkeresésére Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentését, miszerint 8,9 százalékos infláció lehet 2022-ben, így mielőbb indokolt az időskori juttatás növelése, ezért 3,9 százalékos nyugdíjemelés lesz június elejétől.
Elmondása szerint ez utóbbi történt a tavalyi évben a meglóduló infláció miatt kétszer is, míg 2018 előtt a vártnál alacsonyabb pénzromlás miatt a nyugdíjak reálértéke folyamatosan növekedett. Az idei év vonatkozásában a kormányzat ötszázalékos nyugdíjemelésről döntött a tavalyi év végén a tervezett három százalék helyett. Ez az inflációs várakozás akkor megfelelt az MNB vagy a pia-ci elemzők többsége által vártnak. Az idei év azonban alapjaiban írta át a korábbi várakozásokat – tette hozzá a szakértő.
Molnár Dániel kifejtette: ugyan az energiaárak már a tavalyi év végén is érdemben emelkedtek, de az orosz–ukrán háború ennek egy újabb lökést adott. A konfliktus ugyanakkor nemcsak az energia árára hat, amely már önmagában beépül minden termék árába, hanem az élelmiszerárak is nőnek világszinten. Ennek hatása már látszik a hónapról hónapra publikált inflációs adatokban, amelyek meghaladják a korábbi várakozásokat, így az elemzők és az MNB is a korábbi előrejelzések felülvizsgálatára kényszerült – magyarázta. Szerinte ezen magasabb várakozásokra reagál most a kormányzat a 3,9 százalékos nyugdíjkorrekcióval.
A 8,9 százalékos prognosztizált infláció szintén megfelel a mostani piaci várakozásoknak és az MNB által márciusban publikált, sávos, 7,5–9,8 százalékos inflációs előrejelzésnek. A korrekció így már a jelenlegi várakozások alapján biztosítja a nyugdíjak reálértékének fenntartását. Az átmeneti időszakban a visszaállított és februárban kifizetett 13. havi nyugdíj biztosítja, hogy a nyugdíjasok vásárlóereje ne csökkenjen, ez támogatja nemzetgazdasági szinten is a fogyasztás bővülését. Molnár Dániel a nyugdíjasok helyzetével kapcsolatban még kiemelte, hogy ha az infláció a most várt 8,9 százaléknál magasabban alakul, mert például a háború elhúzódik, akkor novemberben ismét korrekcióra kerülhet sor. Ellenben ha a háború véget érne, az a gazdasági növekedésre is kedvezően hatna, illetve mérsékelné az áremelkedés ütemét. Abban az esetben, ha a GDP-bővülés meghaladja a 3,5 százalékot, akkor a tavalyi évhez hasonlóan nyugdíjprémiumban részesülhetnek a nyugdíjasok.
