Semmilyen garancia sincs arra, hogy a világpiacról tetszőleges mennyiségben helyettesíthető lenne az orosz olaj
Az embargó hatására a Brent típusú nyersolaj ára a jelenlegi 107 dolláros hordónkénti szintről 185 dollárra emelkedhet. Nemcsak gazdasági, de energiabiztonsági értelemben is nagy problémákat okozna az intézkedés – mondta Brüsszel legújabb szankciós csomagjáról Hortay Olivér a hirado.hu-nak. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint nincs olyan európai tagállam, amelynek az orosz energiaimport tiltása ne okozna közvetve nehézséget. A szakértő szerint amíg Európát gazdasági válságba rántja a szankciós csomag, addig Oroszország bevételei várhatóan növekednének, hiszen nyersolaját máshol is el tudná adni.
Dr. Hortay Olivér, Századvég Konjunktúrakutató Zrt., üzletágvezető, Energia- és Klímapolitikai Üzletág
– Az Európai Bizottság novemberig be kívánja tiltani az orosz kőolaj importját. Reálisnak tekinthető ez a határidő? Mire lenne elegendő mindössze hat hónap Európának, és Magyarország esetében mire lenne elegendő egy ennél hosszabb határidő?
– A határidő kijelölésére alighanem hatással volt, hogy másfél héttel ezelőtt az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen arra kérte az Európai Unió vezetőit, hogy ne vezessenek be rövid távú olajembargót. Ez vélhetően annak köszönhető, hogy az Egyesült Államokban november 8-án tartják az úgynevezett félidei választásokat. Joe Biden elnöki beiktatása óta 70 százalékkal emelkedtek a benzinárak, az embargó pedig tovább emelné a nyersolaj világpiaci árát. Ez politikailag kellemetlen lenne az amerikai elnöknek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyébként a minap arról beszélt, hogy tekintettel lesznek a globális olajpiacra. Úgy tűnik tehát, hogy a határidőt a bizottság elsősorban az Egyesült Államok igényeihez igazította. Kérdésének arra a részére, hogy mire elegendő a hat hónap, nehéz válaszolni.
Az Európai Bizottság ugyanis semmilyen hatástanulmányt nem készített, ami annak köszönhető, hogy most már nem is szankciós politikában, hanem gördülő szankcióban gondolkodik. A lehető legrövidebb időn belül egyre súlyosabb és súlyosabb intézkedéseket akar hozni. Európa jelentős része tankerhajókon keresztül szerzi be a nyersolajat.
Elméletileg tehát Oroszországon kívüli forrásokból is ki tudja elégíteni a saját igényét. Hangsúlyozom azonban: nem látjuk, hogy a gyakorlatban mindez hogyan valósítható meg. Arról nem is beszélve, hogy nemcsak Magyarországon és Szlovákiában, de más országokban is vannak olyan finomítók, amelyek az orosz kőolajra vannak beállítva. Az átállításukhoz több év kell. Hat hónap alatt semmi esetre sem állhatnak át. Ellátásbiztonsági oldalról ki kell emelni, hogy vannak olyan régiók – ilyen Közép-Európa is –, ahol az embargó komoly problémát okozna. Nagyon nehéz előre jelezni, hogy mennyi időn belül jönnek elő a bajok.
A JP Morgan másfél hete nyilvánosságra hozta az elemzését, amelyben azt prognosztizálta, hogy az embargó hatására a Brent típusú nyersolaj ára a jelenlegi 107 dolláros hordónkénti szintről 185 dollárra emelkedik.
Nemcsak gazdasági, de energiabiztonsági értelemben is nagy problémákat okozna az intézkedés.
– Van egyáltalán olyan európai tagállam, amelynek az orosz energiaimport tiltása nem okozna közvetve sokkot? Mederben tartható egy ennyire drasztikus intézkedés?
– Az Európai Unió tagállamainak gazdasága szorosan összekapcsoltan működik. Nem lehet teljesen függetleníteni az egyik országot a másiktól.
Ha a nagyobb országok valamelyike az embargó miatt recesszióba süllyed, akkor az magával rántja az összes többit. Németország finomítókapacitásának több, mint tíz százalékát az a finomító adja, amely orosz olajra van beállítva.
Ráadásul semmilyen garancia sincs arra, hogy a világpiacról tetszőleges mennyiségben helyettesíthető lenne az orosz olaj. Ha megvalósulna a szankciótervezet, az olyan változásokat hozna, amire az elmúlt évtizedekben még nem volt példa.
– Ennek fényében kijelenthető, hogy a jelenlegi brüsszeli terv nemcsak az európai kontinenst bénítaná meg, de kihatással lenne a világpiac egészére is?
– Igen, ezt az amerikai pénzügyminiszter is megerősítette. Ez egy világgazdasági sokkhatás lenne. A dolgok fonákja, hogy a nyugati világ lenne ennek az elszenvedője, Oroszország árbevételei azonban növekednének. Nyersolaját ugyanis Kínának és Indiának is el tudja adni. Az olaj árának drasztikus világpiaci emelkedése miatt Oroszország bevétele még abban az esetben is növekedne, ha 20-30 százalékos diszkont árkedvezményt ad.
– A sajtóban már megjelent számítások szerint az üzemanyag magyarországi ára 700–800 forint körüli literenként ár környékén állna meg. Mennyire lehet ezt előre kalkulálni?
– Ezek kifejezetten óvatos és optimista becslések. A számítások csak azt veszik alapul, hogy amennyiben Oroszország helyett máshonnan vennénk az olajat, akkor az milyen benzinárat okozna. Ha azonban Európa bevezeti az embargót, akkor a Brent típusú kőolaj ára az egekbe szökik.
Az említett 700–800 forintos literenként árat éppen ezért alsó becslésnek tartom. Ennél sokkal drágább benzinárat is el tudok képzelni.
