„Sohasem lehetünk biztosak abban, hogy az a vélemény, melyet elnyomni próbálunk, helytelen; és még ha biztosak lennénk is ebben, elnyomása akkor is káros” – írta egykoron a liberalizmus legnagyobb hatású gondolkodója, John Stuart Mill. A klasszikus liberálisok alapvetése úgy szólt, hogy a szabadságunk egészen addig terjed, míg cselekedetinkkel meg nem sértjük mások szabadságát. Talán Mill sem gondolta volna, hogy elérkezik a pillanat, amikor a liberálisok lesznek a szólás és véleménynyilvánítási szabadság legnagyobb ellenfelei. A woke-liberalizmus ideológiájának képviselőit mára minden sérti, ami ellentétes politikai céljaikkal. Fogalmazhatunk úgyis, hogy számukra az egyén szabadsága addig terjed, amíg az őket vagy a saját meggyőződésüket nem sérti. A politikai diskurzus végletekig történő korlátozási szándéka mögött ugyanis nem jogi és nem is erkölcsi kategóriák, hanem hatalmi megfontolások állnak.
Bertha László vezető elemző, Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány
A nyelv a politika egyik legfontosabb pillére. A fogalmakért több mint száz éve zajló politikai harc folyik, hiszen egy-egy fogalom kisajátítása, míg más fogalmak kiszorítása alapjaiban határozzák meg a közbeszéd tárgyát, a gondolkodásunkat, s vele együtt az aktuális korszellemet, mely a politikai hatalom kérdésére is döntő befolyással van. A fogalmakért zajló küzdelmekkel nap mint nap, egyre intenzívebb mértékben találkozhatunk. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy mit ért egy adott társadalom olyan fogalmak és kifejezések alatt, mint a nemzet, a család, a házasság, a demokrácia, a jogállamiság, vagy éppen a bevándorlás. Egyáltalán képesek vagyunk-e különbséget tenni a jó és a rossz között, vagy csak egyéni döntések vannak, amit nem áll módunkban minősíteni? A nyelv végső soron egy társadalom morális és erkölcsi tartására is hatással van.
Ennek jelentőségét elsőként a baloldal ismerte fel, s gyakorolt egyre nagyobb hatást a közbeszédre és a politikai folyamatokra. A nyugati világban példátlan mértékű befolyást szereztek minden létfontosságú színtéren, legyen szó a médiáról, a kultúráról, az egyetemekről, az igazságszolgáltatásról. Ahogyan a liberális gondolkodás és a liberális nyelvezet döntő befolyásra tett szert, már nem a szólás és véleményszabadság, hanem a status quo megőrzése lett az elsődleges prioritásuk. Ennek eredménye, hogy a liberálisok napjainkra az általuk kivívott szabadságjogok legnagyobb ellenfeleivé váltak. Ma már nem a közbeszéd kiterjesztése és a véleménypluralizmus előmozdítása, hanem annak uralása áll a középpontban. Ezért vált tömegessé és egyre visszásabbá az önkényes cenzúra és tartalomszűrés metodikája az olyan létfontosságú közösségi platformokon, mint a Facebook, a Twitter és a YouTube. A probléma azonban az, hogy az általuk kiengedett szellemet egyre nehezebb visszazárni a palackba.
Így válhat a liberálisok szemében ellenséggé egy olyan szereplő is, aki valójában a liberálisok és a libertáriusok klasszikus alapvetéseiből kiindulva a szólás és véleménynyilvánítási szabadság megrögzött híve. A Tesla és a SpaceX, illetve számos más sikeres vállalkozás mögött álló milliárdos, Elon Musk szembement mindazokkal, akik a „woke” liberalizmus jegyében a politikailag korrekt nyelvezetet, az eltörlés kultúráját és a nyilvánosság totális mértékű kontrollálását tűzték zászlajukra. E célok előmozdításának szellemében működött a Twitter is, ami nyíltan beavatkozott az amerikai elnök választási kampányba. Álhírnek és dezinformációnak minősítettek minden olyan hírt és bejegyzést, amely a Joe Bidenhez köthető botrányokat és korrupciós ügyeket tagalalta, miközben Donald Trumpot és republikánusokat algoritmusok segítségével próbáltak egyre drasztikusabb mértékben elhallgattatni. A választások után sem volt kegyelem: Donald Trumpot elnémították.
Úgy tűnik azonban, hogy új időszámítás kezdődik az egyik legnagyobb hatású közösségi platform életében. Elon Musk színrelépésével a Twitter visszatér arra az útra, ami egy klasszikus liberális gondolkodónak szívderítő, míg egy mainak egyenesen vérfagyasztó. Nem hiába éreznek így, hiszen egy, az Egyesült Államokban kiváltképp fontos platformmal, egy politikai fegyverrel lettek kevesebbek, Donald Trump pedig újra szabadon írhat a közösségi oldalán. A következmények nem maradhatnak el. A kérdés így fog szólni: ha Twitteren szabad, a Facebookon miért nem?
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Az oldalon használt sütik
Kérjük, add meg, hogy a jelen weboldal milyen cookie-kat (sütiket) használhat.
