Bertha László vezető elemző, Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány
Ennek ellenére a baloldali német kormánykoalíció ragaszkodik az olcsó orosz kőolajimport mielőbbi leállításához, valamint vészhelyzeti tervet készít a gázszállítások azonnali leállítására.
A szociáldemokrata német kancellár, Olaf Scholz eltökélt célja, hogy kormánya Brüsszel döntésétől függetlenül is olajembargót vezessen be Oroszországgal szemben, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy már ebben az évben teljes importtilalmat vezetnek be az orosz olajra, tovább súlyosbítva ezáltal a német energiaválságot, amely újabb komoly terheket ró az ország iparára és lakosságára egyaránt. A következményekkel természetesen a politikai vezetés is tisztában van, a német gazdasági miniszter elmondása szerint nem tudják garantálni, hogy a szállítások az embargó esetén is folyamatosak lesznek, így kiesésekre és további áremelésekre is számítani lehet.
Fontos tudni, hogy a német energiaárak és rezsiköltségek már az orosz–ukrán háború kirobbanását megelőzően is drasztikus emelkedésnek indultak az elhibázott zöldfordulatnak köszönhetően. Mindössze egy év leforgása alatt húsz százalékkal emelkedtek a német háztartások rezsiköltségei, az üzemanyagköltségek csaknem megduplázódtak, a boltokban pedig brutális áremelkedéssel szembesülnek a hétköznapi polgárok, amelyre Németország újraegyesítése óta nem volt példa.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal (StBA) adatai szerint a fogyasztói árak 7,4 százalékkal emelkedtek áprilisban az előző év azonos időszakához képest. Az energiaárak mellett kiugró adatnak számít többek között az élelmiszerek drágulása is, amelyek esetében 27,3 százalékos emelkedés volt tapasztalható. A statisztikai hivatal kimutatása szerint a megemelkedett energiaárak nélkül mindössze 4,3 százalékos értéket mutatna az infláció Németországban.
Hiába az uniós szinten magasnak számító átlagkereset, a McKinsey által végzett közvélemény-kutatás szerint a németek számára már nem a háború ténye, hanem az infláció mértéke okozza a legnagyobb aggodalmat és félelmet. Az emelkedő árak miatt a jólét elvesztésétől tart a túlnyomó többségük. A reprezentatív kutatásban a válaszadók 40 százaléka nevezte az inflációt a legnagyobb problémának, 34 százalékuk az orosz–ukrán háborút és mindössze 8 százalék a koronavírus-járványt.
A felmérés szerint a németek 29 százaléka attól tart, hogy korlátoznia kell megszokott életmódját a hatalmas áremelkedés miatt. A megkérdezettek 60 százaléka már jelenleg is változatott a vásárlási szokásain, és körülbelül a válaszadók fele az otthoni energiafogyasztására is jóval nagyobb figyelmet fordít, mint korábban. Optimizmusnak pedig nyoma sincs, hiszen kétharmaduk további inflációra számít az elkövetkezendő tizenkét hónapban.
A folyamatosan növekvő inflá-cióért Frank Schäffler, a liberális FDP parlamenti képviselője az Európai Központi Bankot és annak vezetőjét, Christine Lagarde jegybankelnököt tette felelőssé, mondván, semmilyen kamatpolitika nem zajlik az euróövezetben. A valósághoz ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy nemcsak Brüsszel, de maga a német kormány is saját maga alatt vágja a fát az Oroszországgal szembeni szankciós politikájával, amelynek költségeit a német emberekkel fizettetik meg.
Ezt bizonyítja a fentebb említett statisztika is, miszerint az energiaárak elszabadulása jelentős mértékben növeli az inflációt, hiszen közvetett módon minden termék árára kedvezőtlenül hat az előállítási és szállítási költségek megemelkedésével. Az orosz gáz- és olajszállítások leállítása egy újabb atombombával érhet fel, amit a német adófizetők sem tesznek egykönnyen zsebre. Nem véletlen, hogy a baloldali kormánykoalíció legnagyobb pártja, a szociáldemokrata SPD történelmi vereséget szenvedett el a Schleswig–Holsteinben megtartott tartományi választáson. Az embereknek a pénzük, a baloldalnak pedig a népszerűsége bánja az elhibázott politikát.
Forrás: Magyar Hírlap