Két voksolás egy napon: tízmilliárdos megtakarítás
– Az önkormányzati választások és az európai parlamenti választások egy napon történő megtartása mellett igazgatási, költségvetési és demokratikus érvek is szólnak, a baloldal ennek ellenére folyamatosan támadja a javaslatot – nyilatkozta lapunknak ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász elmondta, a nemzetközi példák azt mutatják, hogy egy demokratikus berendezkedés bevált megoldásáról van szó.
"Az ellenzék már számos alkalommal bizonyította azt, hogy kreatívan értelmezi a költségvetési fegyelem követelményét, és szinte már hagyomány részükről, hogy fölösleges költségvetési kiadásokkal terhelik a lakosságot"
Ifj. Lomnici Zoltán jogi szakértő, Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány
– nyilatkozta lapunknak ifj. Lomnici Zoltán azzal kapcsolatban, hogy a baloldal kifogásolja azt az alaptörvény-módosítási javaslatot, amely szerint egy napon tartanák a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választásokat.
Az alkotmányjogász lapunknak kifejtette, az önkormányzati és az európai parlamenti választások egy napon történő megtartása mellett igazgatási, költségvetési és demokratikus érvek is szólnak. Mint mondta, az összevont lebonyolítás nagymértékben optimalizálja a választásokkal együtt járó feladatokat, amivel az állam megközelítőleg kilenc-tíz milliárd forintot takaríthatna meg. Emlékeztetett arra is: az április 3-án egyszerre megtartott országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás rekordmagas részvételi adatai egyértelműen megmutatták, hogy a módszer pozitív hatással van a választójog gyakorlására, ami azért bírhat jelentőséggel, mert az európai parlamenti választásokon uniós szinten rendszerint alacsony a részvétel.
"Egyre gyakoribb jelenség, hogy bizonyos választási eljárásokat azonos napon tartanak meg az európai országokban, Magyarország azonban a javaslat elfogadásával ismét úttörő lehetne az unión belül. Az pedig, hogy az Egyesült Államokban hosszú ideje egyszerre van elnökválasztás, illetve szövetségi, egy helyi (állami) szintű kormányzói és képviseleti voksolás, azt mutatja, hogy egy demokratikus berendezkedés bevált megoldásáról van szó"
– magyarázta.
Az alkotmányjogász a baloldal által megfogalmazott aggályokkal kapcsolatban elmondta, egy új közjogi modell bevezetése sokszor érint közjogi pozíciókat fejlett jogállamokban is. Emellett az alkotmányos berendezkedésünkben az ügyvivő státus is ismert, és nemzetközi közjogi példák által is elfogadott átmeneti jogállást jelent. – Sőt olyanra is volt példa, hogy intézményi modellváltást követően a vezetőnek a mandátuma lejárta előtt távoznia kellett – tette hozzá.
Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni azt, amit a javaslatot benyújtó Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető korábban, egy háttérbeszélgetésen közölt: a 2019-ben megválasztott polgármesterek kitöltenék az ötéves ciklusukat 2024 októberéig, a megválasztottak pedig csak azt követően lépnének hivatalba.
Ifj. Lomnici emlékeztetett, friss tapasztalataink vannak arról, hogy a hazai balliberális oldal döntéshozói még a magyar emberek érdekében sem képesek kompromisszumos politikára. – Így volt ez az elmúlt évek válságai esetében, és ez történik most, az orosz–ukrán háború során bevezetett, létfontosságú intézkedésekkel összefüggésben is – magyarázta.
Úgy véli: jelen helyzetben, amikor Magyarországnak meg kell küzdenie a háborús infláció és a háborús gazdasági válság drasztikus következményeivel, a baloldalnak is fontos lenne felismernie, hogy spórolni kell a költségvetési forrásokkal. – Az ellenzék viszont annak érdekében, hogy elterelje a figyelmet a választási együttműködés tarthatatlanságáról és az ezzel összefüggő súlyos belső konfliktusokról, várhatóan a jövőben is támadni fogja a mindenkori költségvetésnek a magyar embereknek könnyebbséget jelentő, nemzeti kormányzat által megvalósított vívmányait – tette hozzá.
