Újra előválasztást tarthatnak a baloldali pártok arról, hogy kiket indítsanak közös jelöltekként a 2024-es önkormányzati választáson – vélekedett lapunk érdeklődésére Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. A politológus elképzelhetőnek tartja, hogy az európai parlamenti választások előtt is alkalmi szövetséget kötnek a baloldalon, a kis pártok túlélése múlhat ugyanis azon, hogy a voksolásra milyen stratégiával készülnek.
Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Közponzjának igazgatója
– Több baloldali párt is tisztújítást tart a jövőben, nagy kérdés, hogy milyen eredménnyel fognak ezek zárulni, ez határozhatja meg ugyanis a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választásra történő felkészülésüket – nyilatkozta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus azzal kapcsolatban, hogy milyen jövő várhat a baloldali kis pártokra, miután több kutatás szerint a Demokratikus Koalíción kívül egyiküknek sincs most olyan támogatottsága, ami egy országgyűlési választáson elég lehet a parlamentbe kerüléshez.
A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója kiemelte: az eddigi tisztújítások alapján nem úgy tűnik, hogy az új pártvezetők tehetségesebbek lennének elődjeiknél, ráadásul országos ismertséggel sem rendelkeznek, így pedig a pártjaik sem tudnak majd „megtáltosodni”. – A belviszályok, hatalmi harcok tovább nehezíthetik a baloldali kis pártok helyzetét, elég a Jobbikban történtekre gondolni – jegyezte meg a politológus.
"Fontos kérdés, hogy a régi dilemmákkal tudnak-e szakítani, mint amilyen a Gyurcsány Ferenchez való viszony is, mivel továbbra is a Demokratikus Koalíció elnökéhez képest kell meghatározniuk magukat, ami nem sok jót jelent"
– jelezte Kiszelly Zoltán. A szakértő emlékeztetett, hogy a kis pártoknak nem sikerült a DK-t kiszorítani a térfelükről, helyette a Gyurcsány-párt lett a legerősebb a baloldalon. Kiemelte továbbá, hogy a baloldalnak a következő nagy erőpróba az európai parlamenti és az önkormányzati választás lesz, a kis pártoknak pedig az határozza meg a sorsát, hogy a két voksolásra milyen stratégiát alakítanak ki.
– Az EP-választás a versengésről, míg az önkormányzati voksolás az együttműködésről szól a baloldalon – jegyezte meg a Századvég igazgatója, aki szerint mindez feloldható, ha a pártok előválasztást tartanak arról, hogy a nagyobb városokban kiket indítsanak közösen polgármester-, illetve képviselőjelöltnek. A szakértő szerint a baloldali törzsszavazók részéről is elvárás az előválasztás megtartása. – Ha jól csinálja a baloldal, akkor az előválasztás még erőt is sugározhat, bár elnézve a szereplőket és az eddigi hozzáállásukat, nem valószínű, hogy ez történjen – tette hozzá.
– Lehetséges egy olyan szövetségkötés, hogy az alacsonyabb támogatottságú baloldali pártok egy-egy jelölttel felkéredzkednek a DK vagy a Momentum EP-listájára, amivel megúsznák, hogy teljesítsék az ötszázalékos küszöböt, de mégis uniós képviselethez jutnának – szögezte le Kiszelly Zoltán. Mint mondta, cserébe a kisebb baloldali pártok annak a jelöltjeit támogatnák az önkormányzati választáson, amelyiknek az EP-listáján a saját politikusuk is szerepel.
– Ha a kisebb baloldali pártok meg tudnák őrizni a helyüket az EP-ben, már nagy siker lenne nekik, míg az önkormányzatokban a DK erősödhetne meg egy ilyen alkuval – fogalmazott a politológus. Szerinte amíg nem lesz meg az alku, mindent meg fognak próbálni, hogy a saját pártjaik számára kedvező feltételeket teremtsenek, így számítani lehet szaftos botrányokra és egymást leleplező karlendítős és lesipuskás felvételekre is.
– A Századvég friss mérése szerint már csak 25 százalékon áll a baloldal, amit nyugodtan hívhatunk ellenzékváltó hangulatnak, ez pedig azokat a pártokat segítheti – például a Kétfarkú Kutya pártot –, amelyek nem részesei a baloldali összefogásnak – jelezte Kiszelly Zoltán, aki arra is kitért, hogy Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere szintén saját pártot akar alapítani. Ezek az új szereplők a fővárosban és a nagyvárosokban felszívhatják az ellenzékváltó szavazókat – hívta fel a figyelmet a politológus.
