Novák Katalin nagy főpróbája lesz, hogy aláírja-e a kata-törvényt
Kiszelly Zoltánt is meglepte az új szigorú kata és annak gyors elfogadása. Az elemző szerint “most még csak kalkulálnak” az emberek, látják ugyan, hogy „macerásabb, költségesebb” lesz a működésük, de törés a Fidesz népszerűségében csak akkor lesz, ha intézmények azzal szembesülnek, hogy „egy fodrász nem megy ki”, vagy általában drágulnak meg ezek a szolgáltatások.
Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója
“A katás probléma egyik része a németül Niedriglohnsektor (alacsony fizetésű szektor) kérdése: Ha olcsó szolgáltatásokat akarunk, az ágazati bérhez képest kevesebbért dolgozó, kiszolgáltatott kényszervállalkozók fizetik meg ennek az árát.
Később is, mivel az alacsony járulékra később alacsonyabb táppénzt és nyugdíjat kapnak. Számukra Nyugaton a mai áron kb. ezer - ezerkétszáz eurós alapnyugdíjat kínálnak megoldásként, amivel időskorukban is minimális szinten tudnak élni. Ebben az önkizsákmányoló és profitmaximalizáló modellben a haszon elsődlegesen a kényszervállalkozókat kizsákmányoló cégeknél és a fogyasztóknál jelenik meg, míg a költséget az adófizetők állják. A projekt "fedezete" a felpörgő szolgáltatószektor miatt nagyobb GDP, mint pl. az AirBnB + fapados járatok és a brit buliturizmus esete mutatta. A másik megoldás, hogy a kényszervállalkozókból bejelentett, főállású munkavállalók lesznek, ami megemeli a szolgáltatás árát » beindul a bér-ár-spirál és az infláció. Ebben a modellben a szabálykövető cégek mellett előbb-utóbb (újra) megjelennek a kiskapukat kihasználó riválisok, amelyek a fenti modell alapján olcsóbban dolgoznak és alákínálnak riválisaiknak” - ezt posztolta a Facebook-oldalán Kiszelly Zoltán a nagy politikai hullámokat és tiltakozásokat kiváltó kata törvény kapcsán.
Ő is katás, és meglepte…
A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központja igazgatója a kérdésünkre elárulta, őt is meglepte az új szabályozás és a gyors elfogadása is. A kérdéseinkre, hogy mégis mi indokolta, hogy a kormány ilyen gyorsan benyújtsa, a parlament pedig 24 óra leforgása alatt megszavazzon egy olyan új szabályozást, mely százezreket érint hátrányosan, hiszen az ő életükben ez adóemeléseket és nagyon komoly plusz kifizetéseket ‒ járulékot, könyvelőt stb. ‒ jelent az elemző azt mondta: zajlik a ’23-as költségvetés véglegesítése a Parlamentben. A kata egy régi adózási forma, azon, hogy a kormány változtatni akart a szabályokon, senki nem lepődhetett meg, hiszen hónapok óta napirenden van a kata ‒ tette hozzá.
A piacok és Brüsszel megnyugtatása
Kiszelly Zoltán szerint a januári helyett a gyors szeptemberi bevezetéssel a kormány a piacok felé üzent - ami a forint gyengesége miatt is indokolt -, hogy kezeli a problémát és a magasabb adókulcsok felé terel a döntéssel százezreket. Másrészt, a kata-szigorítás nyilván Brüsszel felé is üzenet, hiszen a helyreállítási pénzek még bizottsági jóváhagyásra várnak - mondta az elemző. Hiszen a rendkívül kedvezményes eddigi 5 százalékos helyett 15-20 százalékkal fognak majd nagyon sokan adózni, akik szeptember 1-jétől nem tudják a katát választani. Brüsszel „az öntözőkanna helyett csak csepegteti” különböző jogcímeken Magyarországnak az uniós pénzeket, és bár a kormány optimista, nem lehet tudni, hogy a Bizottság végül mikor hagyja jóvá a Next Generation EU helyreállítási forrásait Magyarország számára - mondta.
Adóemelés?
Arra, hogy az adócsökkentés kormánya most az adóemelés kormánya lett-e, Kiszelly Zoltán leszögezte: ez nem adóemelés.
Nem emelik az adót, hanem a többi, már meglévő, a katához képest magasabb adókulcsok felé terelik az embereket ismélte meg. “Egyetlen adókulcs sem emelkedett, de az vitathatatlan, hogyha ez nem is adóemelés, akik nem tudják a katát a továbbiakban választani, azoknak több adót kell majd fizetni” - tette hozzá.
Az elemző azt is elismerte, hogy bár lehet azt is mondani, hogy Brüsszel felé a kormány “a házi feladatát teljesítette” a kata szabályozás megszigorításával és a gyors elfogadásával, különösen miután a kormány a globális minimumadót elutasította. De kérdés, hogy az új szigorú kata szabályozás és a rezsicsökkentéssel igénybe vehető energia mennyiségének újragondolása megnyugtatja-e a piacokat, ha az Európai Bizottság nem utalja az RFF-forrásokat, a helyreállítási ezermilliárdokat, de az EU-s költségvetési pénzeket sem.
“Életstratégiák kérdése”
A kata szigorítása és az új szabályozás bevezetése “életstratégiák kérdése is” - hangsúlyozta az elemző -, hiszen a kormánynak át kell “strukturálnia” az adóbevételi rendszert a háborús helyzet miatt is. De azzal párhuzamosan, hogy szeptembertől megváltoztatják a kata szabályokat, a már meglévő adózási lehetőségeken kívül a meglévőkön kívül nem kínáltak új „csatornát” a katából kényszerűen távozó nagy csoportok (mellékfoglalkozású, szabadúszó, kényszerváltakozó, stb.) számára - jelentette ki.
Most tiltakoznak és számolnak az emberek, később lehet “törés”…
Munkatársunk kérdésére, hogy július van és nagyon sokan nyaralnak, mégis tömegek vonultak az utcára, hidakat zártak le, mennyit veszíthet a Fidesz a népszerűségéből a kata megszigorítása miatt, Kiszelly Zoltán azzal reagált: ameddig az a kormányzati narratíva, hogy a kiskapukat zárták be és a kata szabályaival visszaélők számára már nem teszik ezt lehetővé, addig a többség nyilván elfogadja, hogy lépett a kormány. Az elemző azt a példát említette, amikor Putyin orosz elnök a labdarúgó világbajnokság alatt jelentette be a nyugdíjkorhatár emelését és emiatt komoly népszerűségvesztés szenvedett el.
De Kiszelly Zoltán szerint, “ez most nem ilyen”, a kormány bejelentése után sokan tiltakoznak, még többen “most még csak számolnak, kalkulálnak”. “Az emberek látják ugyan, hogy „macerásabb, költségesebb” lesz a működésük, mint eddig volt és a céges működéshez már könyvelő is kell, akit meg kell majd fizetni, de törés a Fidesz népszerűségében csak akkor lesz, ha intézmények azzal szembesülnek, hogy „egy fodrász nem megy ki hozzájuk”, vagy általában drágulnak meg ezek a szolgáltatások - mondta.
A köztársasági elnök aláírja-e?
Az elemző azt egy nagyon fontos kérdésnek nevezte, hogy Novák Katalin köztársasági elnök aláírja-e a kata törvényt. „Ez Novák Katalin nagy politikai és alkotmányossági főpróbája lesz” ‒ fogalmazott Kiszelly Zoltán, emlékeztetve, hogy a köztársasági elnök vagy aláírja, vagy visszaküldi a parlamentnek megfontolásra a törvényt vagy Alkotmánybírósághoz fordul amiatt, hogy a törvényalkotó nem biztosított kellő felkészülés időt a katásoknak a szeptemberi bevezetéssel.
“Nem bukott meg a rezsicsökkentés”
A Gulyás Gergely által bejelentett rezsicsökkentés csökkentéséről Kiszelly Zoltán szerint nem igaz az, amit az ellenzék állít, hogy a rezsicsökkentés megbukott. Nem bukott meg a rezsicsökkentés, hiszen fennmaradt, csak a kedvezményes mennyiség csökken az átlagfogyasztás szintjére - mondja.
Az ellenzék a Fidesz egyik prémium termékét, választási szuperfegyverét támadja, követő üzemmódban „megpróbál kárörvendeni” valami fölött, amiről állítja, hogy ő jobban csinálta volna, “de nem ez a valóság”. Ez kommunikációs zsákutca, főleg, ha az ellenzék a net-adós tüntetésekkel von most párhuzamot - jelentette ki Kiszelly Zoltán, “ugyanis nem erről van szó” szerinte.
Kérdésünkre, hogy miért a mennyiséghez és miért nem a jövedelemszinthez kötötte a kormány a kedvezményes határát a földgáz- és az áramfogyasztásnak, Kiszelly Zoltán is azzal válaszolt, mint Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón: az energiaellátás biztonságával, de azt is hozzátette, hogy “egyszerűbb így”.
A lakosság vagy az ipar kapja a gázt? - hogy ez ne vetődhessen fel…
A kormányzati döntés fő okát abban látja, az a legfontosabb szerinte - ahogy az európai uniós rendelet is előírja -, hogyha az energiaellátás biztonsága veszélyben van „és a helyzet komoly”, akkor elsősorban a lakosság számára kell az energiát, a földgázt és az áramot biztosítani és aztán következik az ipar, illetve a közintézmények.
Németországban a kérdés már úgy vetődik fel, hogy „az ipar vagy a lakosság” - mondja Kiszelly Zoltán, aki az energia ellátás biztonsága kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy Bulgária nem vállalta, hogy euróval fizet az orosz gázért, ezért hozzájuk már nem is érkezik orosz földgáz, a bolgároknak mi adunk el gázt. Az - fogalmazott Kiszelly Zoltán ‒, egyelőre nyilvánvaló, hogy Bulgária tartja magát a gázszállítási szerződésben foglaltakhoz, de egyrészt még nem lehet tudni, hogy “atlantista vagy békepárti” lesz-e az új bolgár kormány. Így, mint mondta, azt sem, “hogyha Brüsszelnek és Washingtonnak olyan elvárása van Szófia felé, hogy zárja el a gázt, akkor a bolgár kormány ezt meg is teszi-e”. Ugyan most a hetedik uniós szankciócsomag nincs napirenden, így az olajembargó után a gázembargó sem, de olyan forgatókönyv is íródhat, hogy Magyarország nélkül is elfogadják esetleg a gázembargót - tette hozzá. Erre és a téli energiabiztonságra, a téli szezonra is fel kell készülni, ennek tulajdonítja az elemző az óvatosabb energiahasználatra intő kormányzati bejelentést is.
“A rezsicsökkentés marad”
A rezsicsökkentés tehát marad - mondja Kiszelly Zoltán -, a kormányzati bejelentést az indokolta, hogy ne kelljen dönteni majd adott esetben a lakosság és az ipar ellátása között Magyarországon. Mindez nem jelenti azt, hogyha vége lesz a háborúnak, akkor ne állna vissza adott esetben a rezsicsökkentésnél az eredeti kedvezményes finanszírozás. Az elemző azt sem zárta ki teljesen, hogy a most bejelentetteken túl lehet valamifajta “finomítás” a rászorulók számára például, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek, egyedülállók és nagy házat kell fűteniük. De ezt egyelőre nem látni - mondta végezetül az elemző.
