Sümeghi Lóránt vezető elemző, Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány
„Ha győz a baloldal, akkor lebontják a kerítést” – hangzott el több magyar kormánypárti politikus szájából az idei áprilisi országgyűlési választások kampányhajrájában, amit az ellenzék természetesen nagy vehemenciával támadott. A legfrissebb nemzetközi példák alapján azonban úgy tűnik, hogy ismét a jobboldalon van az igazság: nemcsak a tengerentúlon, de már egy velünk szomszédos országban is elkezdte lebontani a határzárat a frissen felállt baloldali kormány.
A néhány hónappal ezelőtti, sorsdöntő országgyűlési választások idején Európa háborús helyzetének tudatában a békepártiság álláspontjának ismertetése mellett szintén nagy hangsúlyt helyeztek a kormánypártok annak a valós veszélynek az artikulálására, miszerint a tömeges migráció jelensége nem múlt el, így ha a baloldal kezébe kerül a kormányrúd, könnyen lehet, hogy el fog tűnni a déli határzárunk.
Ahogyan várható volt, az ellenzék – amely az évek során már nemegyszer hitet tett a Soros-féle „nyílt társadalom” eszméje, valamint a bevándorláspártiság mellett – természetesen tagadta a felvázolt összefüggést. Mi több, egyes ellenzéki politikusok még nemzetközi példákkal is megpróbálkoztak előhozakodni annak érdekében, hogy bebizonyítsák, a baloldal számára nem a kerítésbontás a legfontosabb. Azonban nemcsak az elmúlt években a tengerentúlon, hanem egy velünk szomszédos országban is bebizonyította nemrég a frissen hatalomra került baloldal, hogy a legfontosabb napirendi pont számára az, hogy megszüntesse az illegális migránsok előtti akadályokat.
Mint ismert, miután a patrióta politikát valló és folytató Janez Jansa miniszterelnök pártja elveszítette a szintén idén áprilisban megrendezett szlovén parlamenti választásokat, az újonnan megválasztott Robert Golob kormányfő által vezetett zöld–liberális kormány prioritásként nevezte meg azt, hogy a balkáni útvonalon keresztül érkező migránsok előtti határzárat feloldja. Hogy az új kormány mennyire komolyan gondolta a kijelentését, hűen érzékelteti, hogy a szlovén hadsereg már a múlt héten megkezdte a Horvátországgal közös határán a kerítés elbontását, e tényt pedig Tatjana Bobnar szlovén belügyminiszter a helyszínen meg is erősítette. Mint mondta „a migráció a modern társadalmak része, ezért a leghatékonyabb migrációs politika a biztonságos és legális migráció biztosítása”.
Emlékezetes, Szlovénia még 2015-ben 176 kilométer hosszú pengés drótkerítést épített a migrációs hullám miatt a Horvátországgal közös, mintegy 670 kilométeres határán, ezt pedig később panelkerítésre cserélték, valamint a jövőbeni migrációs hullámokra számítva, még tovább bővítették. A jelenleg megsemmisítésre ítélt határzár 135 kilométer hosszan pengés drótkerítésből, valamint 60 kilométer panelkerítésből áll.
Az új baloldali szlovén kormány migránspártisága azonban nem merül ki ebben. Bobnar kezdeményezésére ugyanis a minisztérium egy új tanácsadó testületet is felállított, amely szorgalmazni fogja a biztonságosabb migrációs útvonalak létrehozását, a menekültügyi eljárások és a tartózkodási engedélyek megszerzésének hatékonyabbá tételét, a nemzetközi védelem feltételeinek könnyítését, valamint a társadalmi integrációt. A belügyminiszter asszony szerint a menedékkérőket rendszeresen integrálni kell a társadalomba és a munkaerőpiacra, lehetőséget kell nekik adni a nyelvtanulásra – magyarán el kell őket indítani az állampolgárság felvételének irányába, ami nem titkoltan hatalmas politikai tőkét jelentene a teljes szlovén baloldalnak, s akár hosszú évtizedekre is ellenzéki szerepre kárhoztatná a patrióta politikusokat.
Ugyanakkor, ha távolabb lépünk, a tengerentúlon szintén e folyamat kibontakozását követhetjük figyelemmel immár több mint másfél éve, miután 2021 januárjában Donald Trump konzervatív és bevándorlásellenes amerikai elnök helyett a demokrata Joe Biden vette át az elnökséget. Aligha kell bárkinek is felidézni, hogy Biden már az elnökválasztás kampányában is több ízben kifejtette a bevándorláspárti nézeteit, valamint azt, hogy a Trump által megálmodott falat, amelyet az Egyesült Államokat és Mexikót elválasztó határra kezdtek el építeni, azonnal le kell bontani. Érdekes módon, annak ellenére, hogy Biden számos kampányígéretét nemcsak hogy megszegte, hanem egyes esetekben azokkal teljesen ellentétesen cselekedett, a nyitott határok fémjelezte migrációs politikáját gondosan egyengeti.
Mindez a számok nyelvén azt jelenti, hogy 2021-ben több mint 1,6 millió úgynevezett közbeavatkozási eljárást rögzítettek az amerikai határőrség munkatársai, ezen eljárások száma pedig egy húszéves rekordot döntött meg, hiszen az Egyesült Államokban legutóbb az ezredforduló tárgyévében regisztráltak ehhez hasonló mennyiségű határsértést. Mi több, a Biden-adminisztráció első hat hónapjában a becslések mintegy 250 ezerre tették azon illegális bevándorlók számát, akik úgy jutottak át az USA–Mexikó határon, hogy a hatóságok képtelenek voltak tetten érni őket.
Az imént említett nemzetközi példák alapján tehát belátható, hogy a kormánypártok álláspontja, miszerint ha győz a baloldal, akkor lebontják a kerítést, nem egy választási blöff, hanem egy jól dokumentált, tényeken alapuló összefüggés felvázolása volt, ami óvatosságra intette áprilisban a magyar választókat egy nagyon komoly veszély kapcsán. Több mint három hónappal a választások után szemügyre véve a déli határzárunkat és a fegyelmezett határvédelmi stratégiánkat, kijelenthető, hogy a magyar emberek jól vizsgáztak, bölcs döntést hoztak – immár zsinórban negyedszerre.
A szerző a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője
