Kétnapos ülést tart a héten az Országgyűlés, amely kedden elfogadhatja a 2023-as költségvetési törvényjavaslatot. Miért fontos, hogy a kormány időben felkészül, és lesz jövő évi költségvetés még az ősz előtt ebben a háborús helyzetben?
Ma szavaz a parlament a költségvetésről: így tudja a kormány megvédeni az emberek biztonságát
Az energiaválság, az ukrán–orosz háború és a Brüsszellel folytatott diskurzus napi szintű döntéshozásra és felülvizsgálatra kényszeríti a magyar kormányt – hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban. A Századvég Alapítvány jogi szakértője elmondta, hogy a kormány az általa meghatározott célokat szem előtt tartva tud olyan döntéseket hozni, amelyek garantálhatják Magyarország polgárainak a biztonságát és a magyar családok kiadásainak mérséklését. A 2023-as költségvetésről azt mondta, hogy a tervezhetőségre épül.
Ifj. Lomnici Zoltán jogi szakértő, Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány
Az államháztartás vonatkozásában jelenleg az egyik legfontosabb feladat a tervezhetőség, és a legfontosabb értek a biztonságra törekvés.
Az energiaválság, az ukrán–orosz háború és a Brüsszellel folytatott diskurzus napi szintű döntéshozásra és felülvizsgálatra kényszeríti a magyar kormányt.
A jövő évi költségvetési törvény időbeli elfogadása egy tervezhető alapot és keretrendszert ad a magyar kormány részére, amely könnyebbé teszi a napi döntéshozatalt, vagy nevezhetjük államháztartási mikromenedzsmentnek is. A kormány az általa meghatározott célokat szem előtt tartva tud olyan döntéseket hozni, amelyek garantálhatják Magyarország polgárainak a biztonságát és a magyar családok kiadásainak mérséklését. Az ősztől a kormány, és az ennek megfelelően felállított közigazgatási adminisztráció teljes gőzerővel léphet a fenti célok megvalósításának talajára, amelyhez egy időben megtervezett, megvitatott és elfogadott költségvetési törvény megfelelő hátországot tud biztosítani.
Megvitatják Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását is, amely alapján 2024-től ugyanazon a napon lesznek az EP- és az önkormányzati választások. Ha elfogadják ezt a javaslatot, az miért lesz hasznos a mostani helyzetet nézve?
Ahogyan az már most is mindenki által tapasztalható, az elkövetkező időkben az európai országok számára bizonyos javak – gondolva az energiára vagy az élelmiszerre – szűkösen fognak a rendelkezésre állni, ezért a már rendelkezésünkre álló javak gondos megőrzésére és kezelésére van szükség. A választások vagy szavazások lefolytatásának megszervezése – tekintet nélkül arra, hogy milyen választásról van szó – mindig jelentős kiadást okoz a központi költségvetés számára. Annak érdekében, hogy a mostani helyzetben valamelyest előre lehessen tervezni, a jövőbeni, biztosan felmerülő, központi költségvetést terhelő kiadások észszerű csökkentése, vagy nevezhetjük optimalizálása szükséges. A 2022. év tavaszán közös eljárásban lebonyolított országgyűlési választás és országos népszavazás több milliárd forintot spórolt meg a központi költségvetés számára, mintha külön eljárásban került volna lebonyolításra.
Megemlítendő, hogy
ha a magyar választópolgárok a szavazatukat több kérdésben is egy és ugyanazon a napon tudják leadni, úgy számukra is kevesebb idő és energiabefektetéssel jár ezen joguk gyakorlása.
A magyar költségvetést terhelő kiadások csökkentése és a magyar választópolgárok joggyakorlásának könnyebbé tétele mellett a közös eljárásban lebonyolított választási eljárások további kapacitást tudnak felszabadítani a kormányzatban, amely kapacitás szintén a Magyarországot is sújtó válsághelyzet kezelésére fordítható.
A frakciófinanszírozás átalakításáról is beszélnek a képviselők az országgyűlési törvény módosításának vitájában. Kijelenthető, hogy ezek az intézkedések, mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a kormány véget vessen a baloldali frakciók trükközésének?
A kérdés megválaszolásához onnan közelíteném meg a választ, hogy az országgyűlési törvény jelenleg minden képviselő részére ugyanakkora támogatást nyújt, amit tiszteletdíjnak (Ogytv. 104. § (1) bekezdés) hívnak. A képviselőknek járó tiszteletdíjon felül a képviselőcsoportoknak – nevezetesen a frakcióknak – további kétféle támogatás jár: a tiszteletdíjak tízszerese, valamint a kormánypárt esetében a tiszteletdíj 30 %-a, míg ellenzéki párt esetén a tiszteletdíj 40 %-a (Ogytv. 113. § (1) bekezdés).
Az a tény, hogy az országgyűlési törvény jelenleg így rendelkezik, valamint az a tény, hogy 2014-2018 között három, 2018-2022 között öt, míg 2022-2026 között már hét ellenzéki frakció jelentette be a megalakulását, végül az a tény, hogy az ellenzéki frakciók továbbra is egységesen – frakciókat illető támogatási lehetőségek szintjén mégis elkülönülve –, de kevesebb társadalmi támogatottság mellett működnek, erősen megkérdőjelezhető a működésük tisztasága.
Amennyiben az ellenzéki oldalon a társadalmi támogatottság egyre csökken, és álláspontját mindig egységesen, a többféle frakció véleménykülönbségeinek ellenére fejti ki, de mégis egyre több frakció alakul, úgy megalapozottan állapítható meg, hogy a támogatások igénybevétele alapvetően nem a magyar szavazók szélesebb körű képviseletét, hanem a támogatások számukra minél előnyösebb kihasználását szolgálja. A teljes kép megértéséhez, és a kérdés egyértelmű megválaszolásához el kell mondani, hogy az országgyűlésről szóló törvény jelenlegi módosítási tervezete az előzőekben említett kiskapu bezárása mellett a kormánypárti frakcióktól is támogatást von el, amely egyben az államháztartás kiadásainak mérséklését, illetve optimalizálását is jelenti.
Az így keletkezett keretösszeg a magyar gazdaság védelme érdekében, alapvetően a nemrég felállított rezsivédelmi alapba kerülne elhelyezésre, amely válságalap a honvédelmi mellett az ország gazdasági és társadalmi stabilitását hivatott garantálni.
Forrás: Origo