A Századvég Konjunktúrakutató 2022. októberi felmérése alapján a lakosság és a vállalkozások konjunktúraérzete is kismértékben mérséklődött. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –26,3-ről –29,9-re gyengült, míg a vállalati mutató értéke –24,8-ről –26,1-re romlott. A vállalati mutató visszaesését továbbra is az orosz–ukrán háború és szankciók indukálta magasabb inflációs környezet és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság és a pénzügyi – ebben a hónapban elsősorban a devizapiaci –, továbbá az árupiacokon tapasztalható nagyobb turbulenciák határozták meg. A konjunktúraérzet jelentősebb javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, továbbá ha az energiapiacokon megszűnik az óriási bizonytalanság és alacsonyabb árak alakulnak ki.
A háború és az energiaválság negatív hatása továbbra is meghatározó a lakosság és a vállalatok konjunktúraérzetében
A lakossági konjunktúraindex összes alindexe visszaesett az előző havi értékéhez képest, így összességében az index romlott a szeptemberihez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –8,1-ről –13,8-re csökkent, és immár negyedéve a negatív tartományban van. Legnegatívabban a háztartások az inflációs folyamatokat ítélik meg, ennek alindexe minimális mértékben; 86,4-ről –87,2-re csökkent. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –35,8 pontos értékről –41,5-re romlott, míg az anyagi helyzeté –24,2 után –24,8 lett.
A lakosság borúlátóbbnak értékelte az előző 12 hónap hazai munkanélküliségi adatait. Jelentős csökkenést vélelmezők aránya ugyanis az előző havi 7,3 százalékról 5,3 százalékra, míg a kismértékű csökkenést érzékelők aránya 21,0 százalékról 16,4 százalékra változott. Változatlannak érzékelte a munkanélküliségi ráta alakulását a szeptemberi 29,8 százalék után a megkérdezettek 28,1 százaléka, míg kismértékű növekedést 22,8 százaléka (szeptemberben 19,4 százaléka), jelentős növekedést pedig 17,3 százaléka (az előző hónapban pedig 12,5 százaléka) detektált.
A legnagyobb pozitív irányú elmozdulás a lakosság esetében a háztartásának anyagi helyzetének a következő egy évi megítélésében történt. 1,3 százalékponttal kevesebben várnak jelentős romlást, míg 5,6 százalékponttal kevesebben becsülnek kismértékű romlást, 4,2 százalékponttal többen változatlanságot, 1,1 százalékponttal többen várnak kismértékű javulást. Továbbá 0,4 százalékponttal többek szerint lesz sokkal jobb az anyagi helyzetük az egy hónappal ezelőtti adatokkal összevetve.
A vállalati felmérés esetében a négy alindex közül három értéke kedvezőtlenebbé vált az előző hónaphoz képest. A gazdasági környezet mutatója az előző havi –42,2-ről –45,9-re romlott, az iparági környezeté –30,4-en stagnál, a termelési környezeté –16,7-ről –17,6-re, míg az üzleti környezeté –34,2-ről –35,0-re módosult.
A vállalatok a következő egy év profitvárakozásait illetően ugyanakkor optimistábbak októberben az előző havi adatok után, azaz kevesebb vállalat várja a profitjának csökkenését, míg több vállalat egyenesen profitnövekedést prognosztizál. Jelentősen csökkenő profitot 15,8 százalék (előző hónapban 19,6 százalék), kismértékben csökkenőt 32,7 százalék (előző hónapban 31,3 százalék) vár. Változatlan profittal 0,4 százalékponttal többen kalkulálnak. A profit kismértékű növekedésével 15,0 százalék (szeptemberben 13,9 százalék) és jelentős növekedésével 1,6 százalék (szeptemberben 1,5 százalék) számol.
A vállalatok leginkább az ország elmúlt egy évbeni gazdasági helyzetének változásával kapcsolatban negatívak. Azt véli ugyanis a megkérdezett vállalatok 51,3 százaléka (6,3 százalékpontos emelkedés az előző hónaphoz viszonyítva), hogy az ország gazdasági helyzete az elmúlt egy év során jelentősen romlott. Kismértékű romlást érzékel a vállalatok 32,7 százaléka (ez 0,2 százalékponttal nagyobb az előző havi arányhoz képest). 6,5 százalék szerint nem változott (az előző havi 10,2 százalékhoz képest) a gazdasági helyzet. Továbbá 6,2 százalék szerint kismértékben, és 0,9 százalék szerint pedig jelentősen javult Magyarország gazdasági helyzete.
A konjunktúraindexről
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.