A jelenlegi háborús helyzet nyertese, az átlagember pedig a vesztese. Minden évszázadban van egy háború, amely meghatározza a korszakot, most 1920-as évek folyamatai látszódnak ismétlődni. Jelenleg a világ kettéválását láthatjuk, és Európa lehet Amerika hátsó udvara. A Mandiner stratéga vendége Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója volt.
„A globalista elitek nyernek, és az átlagemberek Nyugaton veszítenek”
Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója
„A miniszterelnök 3-4 nagy beszédet mond egy évben” – kezdte a beszélgetést Kiszelly Zoltán, amelyben sorolta azokat: évértékelő, a tusnádfürdői beszéd, a kötcsei pikniken is tart, és ehhez kapcsolódhat egy be nem tervezett hosszabb megszólalás. Szerinte egy politikusnak fontos, hogy olyan üzeneteket közvetítsen, amelyeket az emberek meg tudnak jegyezni. Tusnádi beszédében mindig politikai távlatokról, történelmi helyzetekről és politikai filozófiájáról szokott beszélni Orbán Viktor.
„Nyugat-Európában ezoterikus beszédmód jelent meg”
– mondta el Kiszelly Zoltán, aki szerint a döntések a háttérben születnek, nem tárják azokat teljesen az emberek elé. Szerinte ez az ezoterikus beszédmód jelenség leginkább azon keresztül érzékeltethető, hogy az európai vezető politikusok bármikor felcserélhetők, szinte mindegy ki beszél. Erre példaként azt hozta fel, hogy 2010 óta, amióta Orbán Viktor a miniszterelnök, addig Romániában összesen 20 kormányfő váltotta egymást. Úgy gondolja, a választópolgár a karakteres politikusokhoz tud igazodni, mivel könnyebb így valamilyen viszonyt kialakítani, kedvelni őt, elfogadni a programját, vagy akár elutasítani.
– jelentette ki Kiszelly Zoltán. Szerinte jelenleg érezhetően rosszabbodott a nyugati életszínvonal, amely abban is megmutatkozik, hogy a nyugati országokban egy évben már nem tudnak annyiszor elmenni az állampolgárok nyaralni, vagy gyakran váltogatni az autójukat – mint ahogyan azt az elmúlt évtizedekben megszokták. Kiszelly szerint a magyar cégek a régióban jelenleg versenyképesek tudnak lenni. Elmondta, hogy a globalizáció problémát jelent nyugaton, mivel az ipari termelés nagyobb részt kiszerveződött Nyugat-Európából Kelet-Közép-Európába vagy a Távol-Keletre. Arra hívta fel a figyelmet egy példával élve, hogy „hiába a német cég gyártja le a teherautót, ha azt Törökországban teszi meg.”
„Az 1920-as évek folyamatait látom ismétlődni” – értékelt a Századvég politikai elemzési igazgatója, mivel akkor is látható volt, hogy a németeket az amerikaiak mentették ki, és most is észlelhető az a folyamat, hogyan olvasztják be az amerikai cégek a jelenlegi válság közepette globális cégeikbe a német vállalatokat.
„Minden évszázadban van egy háború, amely meghatározza az elkövetkező évtizedeket.”
– értékelt Kiszelly Zoltán, aki szerint az orosz-ukrán háború is ilyen, a 21.század geopolitikai asztalánál pedig mint nagyhatalom az Egyesült Államok és Kína ül. A szakértő szerint gazdaságilag már nem világok választják el egymástól a két szereplőt; Kína látványosan fejlődik, amíg az USA nagyon magas szinten stagnál pénzügyileg. Kiszelly úgy látja, hogy az Egyesült Államok még inkább be akarja tagozni a nyugati szövetségrendszerbe Japánt, Dél-Koreát, valamint Ausztráliát.
„Európa Amerika hátsóudvara lesz” – jelentette ki a Századvég politikai elemzési igazgatója, ahol az EU lenne egy része gyakorlatilag ennek a nyugati tömbnek, amelynek vezetője az Egyesült Államok. Kiszelly kifejtette, hogy az amerikaiak az innovációból és a technológiai fejlődésből ki akarják szorítani Kínát és Oroszországot. Szerinte, ha nem sikerül változtatnia az EU geopolitikai stratégiáján, még inkább alá leszünk rendelve az Egyesült Államoknak.
