Kommentár: foglalkoztatottság, keresetek

Júliusban tovább nőtt a foglalkoztatottság, a 15-64 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 608 ezer fő volt, ez 18,9 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában. Historikusan csúcsot döntve a 15-64 éves népesség körében a foglalkoztatási ráta elérte a 74,8 százalékot, ami 0,4 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi adathoz viszonyítva. A foglalkoztatottság az 55-64 éves korosztályban növekedett leginkább, 60,1 ezer fővel, ami 4,9 százalékpontos változást jelent. A 15-24 éves korosztályban foglalkoztatottak száma mindösszesen 1,8 ezer fővel nőtt, míg a 25-54 éves korosztályban ugyanez az adat 43,0 ezer fővel csökkent, amik rendre 0,1 százalékpontos emelkedésnek és 0,6 százalékpontos csökkenésnek felelnek meg.

A növekvő foglalkoztatással párhuzamosan a munkanélküliek száma is nőtt. 2023. május-júliusi időszakban a 15-64 éves munkanélküliek száma 37 ezer fővel, 193,8 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,0 százalékra nőtt. A ráta tavalyi évben április-június között volt 3,2 százalékos mélypontján, azóta lassú emelkedést látunk, ez főként a lassuló gazdasági teljesítmény eredménye. A korosztályok között nem egyenletesen oszlik el a fenti emelkedés, a 15-24 éves munkanélküliek száma 11,2 ezer fővel, a 25-54 éves korosztályban 24,6 ezer fővel, az 55-64 éves korcsoportban 1,2 ezer fővel emelkedett. A legfiatalabb korosztály munkanélküliségi rátája volt a legmagasabb, 13,2 százalék, ami az összes munkanélküli 21,2 százaléka, így minden ötödik állástalan ebből a korcsoportból került ki. Ugyanakkor ez a korcsoport a leginkább rugalmas mind mobilitás, mind betanulás szempontjából, így egyelőre ez az adat nem ad okot különösebb aggodalomra.

Az orosz–ukrán háború, az energiaárak emelkedése, a lassuló világgazdasági teljesítmény és a kamatemelések gazdasági hatásai összességében csekély mértékben érintették a hazai munkaerőpiacot, ami annak ellenállóságát bizonyítja. Várakozásaink szerint az év második felében gyorsul az infláció csökkenése és élénkülhet a hazai gazdaság teljesítménye, ami miatt a munkanélküliség csökkenése várható.

A KSH közzétette a hazai munkaerőpiacot indikáló legfrissebb adatokat. A keresetekre vonatkozó adatközlése alapján a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 556 700 forint volt a 2023. január-június közti időszakban, ami 13,6 százalékkal magasabb, mint a megelőző év azonos időszakában. Az év első felében a bruttó átlagkereset a vállalkozások esetében volt a legmagasabb, 571 300, míg a költségvetésben 512 100, a nonprofit szektorban pedig 538 800 forintot tett ki, 17,8, 0,5, illetve 11,6 százalékkal emelkedett egy év alatt. Ebből jól látszik, hogy a megnövekedett inflációra leginkább a versenyszféra tudott reagálni, a feszes munkaerőpiacon a munkaerőért folytatott kiélezett versenyben kénytelenek voltak az átlagot meghaladó mértékben korrigálni a béreket.

A bruttó átlagkereseteket a munkáltató székhelyének elhelyezkedése alapján vizsgálva a legnagyobb érték Budapesthez tartozik (681,8 ezer forint), a második Győr-Moson-Sopron (610,8 ezer forint), a harmadik pedig Komárom-Esztergom vármegye (552,6 ezer forint). A három legalacsonyabb bruttó átlagkeresetű vármegye Nógrád (424,4 ezer forint), Békés (416,0 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye (394,6 ezer forint). Ugyanezen vármegyékben az átlagkeresetek növekedési ütemét megvizsgálva (előző év azonos időszakához képest) elmondhatjuk, hogy a keresetek emelkedésében is az élen járnak a legelső megyék, míg a legalacsonyabb keresetűek voltak azok, amelyek jóval az átlag alatt tudtak bért emelni, tehát a területek bérkülönbségei tovább nőttek.

A következő időszakban véget érhet a minimálbér évközi emeléséről szóló tárgyalások a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között. Az intézkedésben érintett munkavállalók felülreprezentáltak azokban a vármegyékben, amelyeket a területi vizsgálódáskor kiemeltünk, így a tárgyaló felek egyezsége esetén várhatóan csökkenni fog a területi leszakadás.