A Pénzügyminisztérium szeptember 22-én publikálta részletes augusztusi államháztartási adatokat. Az már az előzetes adatok alapján is ismert volt, hogy az augusztus havi hiány kedvezőtlenül alakult, augusztus végére a költségvetés elérte az éves hiánycél 97 százalékát.
A részletes adatok jelentősek, mert kiderül belőlük, hogy a korábban már ismert, inkább kedvezőtlen irányú kulcsfolyamatokban elindult-e valamiféle fordulat. A négy figyelemre érdemes kulcsterületet az általános forgalmi adóbevételek, a kamatkiadások, a költségvetési szervek kiadásainak, valamint az uniós programok bevételeinek és kiadásainak alakulása jelenti, mivel ezekben az esetekben a legnagyobb az eltérés a költségvetési tervektől.
Az általános forgalmi adóbevételek esetében a bevételek szerény növekedésére lehetett számítani, ehelyett azonban még mindig 14,5 százalékos visszaesést mutatnak a publikált adatok az előző év augusztusához képest. Ez azt jelenti, hogy időarányos teljesülést feltételezve 707 milliárd forint áfabevétel-elmaradás gyűlt össze augusztus végére a költségvetésben, valamint azt is, hogy az augusztusi áfabevételi adatokon még nem látszott a reáljövedelmek emelkedése. Némi pozitívum a fogyasztási adók területéről, hogy a jövedéki adók esetében havi szinten javulás mutatkozott.
Az államadósság finanszírozásának költségeit takaró nettó kamatkiadások esetében (kamatkiadások és -bevételek egyenlegében) viszont látszik a kedvező fordulat, összefüggésben a jegybanki kamatcsökkentési ciklus elindulásával. A nettó kamatkiadás ugyan 452 milliárd forinttal (46,1 százalékkal) magasabb volt, mint 2022 augusztusának végén, viszont csökkenő trendet figyelhetünk meg. A költségvetési tervekhez képest becsülhető időarányos kiadási többletek már második hónapja csökkennek, bár nagyságuk továbbra is 330 milliárd forintra becsülhető.
A harmadik legnagyobb negatív tétel, a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai jelentősen magasabban alakultak, mint a viszonylag jelentős költségvisszafogást előirányzó költségvetési tervek. Ugyanakkor a kiadások mellett bevételek is tartoznak ehhez a két költségvetési sorhoz. Ezek a tételek pedig éppen úgy felülteljesülést mutatnak a költségvetési tervekhez képest, mint a kiadások, ezért célszerű csak a nettó egyenlegükkel foglalkozni. A költségvetési szervek kiadásainak nettó egyenlegében – időarányos teljesülést feltételezve – 297 milliárd forintos kiadástúllépés látszik a Kormány terveihez képest.
Az uniós programok esetében sok szó esik az Unióval folyó politikai viták miatt kialakult bevétel elmaradásáról, és némileg kevesebb figyelem irányul arra, hogy a bevételek elmaradására a Kormány az uniós programok kiadásainak drasztikus csökkentésével reagált. Ez a lépés a potenciális pályázati kedvezményezetteknek természetesen negatív hír, de a költségvetési egyensúly szempontjából kedvező fejlemény. Miközben az uniós programok bevételei 386 milliárd forinttal maradtak el a tervektől, addig a kiadások 1034 milliárd forinttal voltak kisebbek augusztus végén, mint az az időarányos teljesülés esetén feltételezhető lenne.
A kulcstételek áttekintése után érdemes visszatérnünk a nagy képhez és az éves hiánycél 97 százalékos teljesüléséhez. Erre alapvetően kétféle kormányzati válasz adható. Egyrészt már a miniszteri nyilatkozatokból is kiderült, hogy napirenden van az éves hiánycél módosítása. Másrészt valószínűleg költségvetési korrekciós intézkedésekre is sor fog kerülni. Erre azért lehet szükség, hogy a kialakult, a vártnál magasabb költségvetési hiányt ne egy év alatt, egyúttal a 2024-es év növekedési kilátásait megterhelve kelljen a maastrichti kritériumokban előírt 3 százalékos szint alá csökkenteni.