Hét hónapos csökkenő tendenciát tört meg a KSH által publikált 2023. július havi építőipar adata, amely szerint 2023 júliusában éves alapon a nyers adatok szerint 3,4 százalékkal, az előző hónaphoz képest szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok esetében pedig 8,5 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye.
A növekedésben szerepet játszik az a tény, hogy az előző hónapban éves szinten az új szerződések állománya 16,7 százalékkal, ezen belül az épületekre vonatkozó új szerződések 40,1 százalékkal növekedett. Ahhoz, hogy hosszabb távon bővüljön az építőipar teljesítménye, szükség van az új szerződésállomány további növekedésére. Ezzel szemben a KSH júliusi adatközlése alapján az új építőipari szerződések volumene éves szinten 7,0 százalékkal csökkent, azonban kisebb pozitívumként értékelendő, hogy az épületek építésére kötött új szerződések volumene 11,7 százalékkal emelkedett. Az ábra szemléleti az építőipar (épületek építése és egyéb építmények együtt) fix bázison számított hó végi és a tárgyhóban kötött új szerződéseinek alakulását. Az ábrán jól látszik, hogy az eseti felpattanó új megrendelések ellenére a hó végi állomány 2023 áprilisában (233,6 százalék) érte el a 2020-as „COVID-19 év” egyik leggyengébb (233,3 százalék) időszakát és azt követően is folyamatosan csökkent. Jelenleg 206,6 százalékon áll, amely 2017 júliusa óta a leggyengébb adat.
Építményfőcsoportok alapján az épületek építése 11,6 százalékkal bővült, míg az egyéb építmények (utak, hidak, vasutak, komplex ipari létesítmények, csővezetékek stb.) teljesítménye 5,0 százalékkal tovább csökkent. Az utóbbi főcsoport teljesítményének csökkenése főként az állami és az önkormányzati megrendelések visszafogásának volt köszönhető. Későbbiekben az uniós források megérkezése esetében a TOP Plusz programok erőteljes lendületet adhatnak ennek az építőipari területnek.
Az építőiparnak a bruttó hazai termék alakulásában való hozzájárulása 2019 óta 0,8 és –1,0 százalékpont között ingadozott. Az idei év első és második negyedévében mindkét esetben –0,3 százalékponttal járult hozzá a GDP alakulásához.
Bár az építőipari ágazat a bruttó hazai termék alakulásában kis részaránnyal szerepel, azonban fontos szerepet játszik a magyar gazdaság teljesítményében. Ennek legfőbb oka, hogy az építőipari munkavállalók adják az összes foglalkoztatotti létszám 8,3 százalékát: a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2023 második negyedévében 391,0 ezer fő dolgozott az építőiparban. Az előző negyedévhez viszonyítva mind a nyers adatok (1,6 százalék), mind a szezonálisan kiigazított (1,2 százalék) adatok szerint nőtt az ágazatban a foglalkoztatottak száma.
Az építőipar teljesítményének jelenlegi erősödése figyelemre méltó és fontos volna, ha ez tartós maradna, azonban a gazdasági környezet továbbra is kedvezőtlennek mondható: a magas kamatkörnyezet és a még mindig gyors pénzromlási ütem erőteljesen befolyásolja a beruházások megtérülését. A szektort segítő, például kamattámogatást nyújtó programok révén bővíteni lehetne mind az épületek építésére, mind az egyéb építmények építésére vonatkozó megrendeléseket és ezáltal az építőipar teljesítményét. Összességében változatlanul úgy ítéljük meg, hogy a szektor ebben a kedvezőtlen gazdasági környezetben, csak piaci alapon, célzott programok nélkül nem fog tudni bővülni, erősödni.
