Káoszt akar a baloldal a következő négy évben a parlamentben
Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány
A baloldal a különböző megmozdulásokkal direkt módon el akarja lehetetleníteni a parlamenti munkát, annak érdekében, hogy a különböző nemzetközi fórumok előtt tovább támadhassák hazánkat – mondta ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője az Origónak adott interjúban. Ifj. Lomnici úgy látja, hogy a baloldal fel sem méri, hogy egy ennyire feszült nemzetközi helyzetben, sokkal inkább elvárható lenne tőlük a felelősségteljes politizálás, még ellenzéki szerepkörben is. A jogi szakértő az Origónak beszélt még Gyurcsány Ferenc szalámitaktikájáról, arról, hogy mit tehet az MSZP, ha nem akar eltűnni, és Hadházy Ákos méltatlan viselkedéséről is. Hozzátette azt is, hogy ebben a ciklusban is arra számíthatunk, hogy a baloldal parlamenti „munkája" a feszültségek szítása és a káoszkeltés köré fog épülni, amely havonta több mint 250 millió forintjába kerül az adófizetőknek.
A törvényhozás minden fejlett jogállamban a demokrácia szentélyének számít, hatékony és zavartalan működése az államiság motorja. Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, mely során a törvényhozás megteremti működésének alapvető személyi és szervezeti feltételeit. Ennek egyik mozzanata volt az ünnepélyes alakuló ülésen megtartott eskütétel, mely során
a képviselők hűséget fogadtak magyarországhoz és az alaptörvényhez, továbbá fogadalmat tettek arra vonatkozóan, hogy tisztségüket a magyar nemzet javára gyakorolják, az ország jogszabályait megtartják, és másokkal is megtartatják.
Az alakuló ülés lebonyolításával és az eskü letételével létrejött a képviselői státusz – mely a jogok gyakorlásának és a képviselői munka megkezdésének törvényi előfeltétele – , így a képviselők a jövőben a népfelség elve által, a néptől kapott felhatalmazás alapján gyakorolhatják a közhatalmat az Országgyűlésben.
Megdöbbentő, hogy a baloldal e jelentős közjogi procedúra során sem tudott képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, és szándékosan akadályozta Magyarország legfőbb népképviseleti szervének a közjogi helyzetéhez méltó működését.
Az Országgyűlés hétfői alakuló ülésén a 199 képviselő közül egyedül Hadházy Ákos nem tett esküt, így az országgyűlési törvény értelmében nem vehet részt az üléseken és a bizottságok munkájában, tisztségre nem választható meg, és javadalmazást sem kap. Hadházy hétfőn délelőtt egyébként azt mondta, hogy mandátumát fel fogja venni, és később tesz majd esküt. Miért példa nélküli Hadházy Ákos viselkedése, miért választja folyamatosan a botránykeltést?
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény [Ogytv.] 28. § (1) bekezdése expressis verbis rögzíti, hogy
a képviselők joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyenek az Országgyűlés munkájában, és elősegítsék annak eredményes működését.
Ebből következik, hogy valamennyi országgyűlési képviselő közös kötelessége, hogy jelen legyen a parlamenti üléseken.
Hadházy Ákos permanensen figyelmen kívül hagyja e törvényi előírásokat, és hosszú idő óta olyan politikát folytat, mely morális szempontból nem csupán értékelhetetlen, hanem rendkívül veszélyes is, mivel a választóitól kapott képviselői felhatalmazása nem erről szól.
Az – általa demokratikusnak vélt – megnyilvánulásai már az előző parlamenti ciklus ideje alatt is több alkalommal botrányt keltettek, aláásva ezzel a magyar országgyűlés tekintélyét.
Jól láthatóan, ezen nem kíván változtatni, ami afelé mutat, hogy a jövőben sem érzi szükségességét egy konstruktív ellenzéki szerep megteremtésének előmozdítását az ország, a nemzet érdekében.
A DK, a Momentum és a Párbeszéd ki-be vonulgatott az ülésről, de Gyurcsányék nevetséges akciója nem sokakat érdekelt. Az ellenzék miért nem tud konstruktív lenni? Mi a céljuk ezzel a viselkedéssel?
A baloldal célja ezekkel a megmozdulásokkal a társadalmi feszültségkeltés és a botránypolitizálással történő figyelemfelhívás.
Az ellenzék ebből kifolyólag hosszú idő óta nem a társadalmi elvárásoknak megfelelően tevékenykedik az Országgyűlésben. A különböző – alapvetően a Házszabállyal ellentétes – megmozdulásokkal
direkt módon el akarják lehetetleníteni a parlamenti munkát, annak érdekében, hogy a különböző nemzetközi fórumok előtt tovább támadhassák hazánkat, ha ezért jogos szankcióban részesülnek.
Az ugyanakkor nem meglepő, hogy ezzel a hozzáállással még egy háborús konfliktus és az azzal együtt járó minden negatív következmény ellenére sem hagytak fel, hiszen a koronavírus-járvány kirobbanásakor is ezirányú politikát folytattak.
A Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalíciót (DK) leszámítva valamennyi baloldali párt az MSZP-s Hiller Istvánt szerette volna az újonnan összeült Országgyűlés alelnöki tisztségére. Hiller István már 2014 óta az Országgyűlés egyik alelnöke, Gyurcsány azonban ragaszkodott saját emberéhez, ahhoz az Oláh Lajoshoz, aki az MSZP-t elárulva ment át a DK-ba. Ezt hogyan értékelhetjük? Lesznek még meglepetések?
A lépés tökéletesen illeszkedik Gyurcsány Ferenc elmúlt években folytatott stratégiájába, melynek célja az, hogy saját személye és pártja egyedüli uralkodó hatalommá váljon a baloldali térfélen. Gyurcsány a szocialista politikusok Demokratikus Koalícióba történő átcsalogatásával,
fokozatosan olvasztja be és tünteti el az MSZP-t a politikai palettáról.
Ennek következő lépése, hogy
a bukott miniszterelnök már a parlamenti tisztségekkel összefüggésben is a DK baloldalon betöltött vezető szerepének érvényesítésére törekszik.
Amennyiben az MSZP nem kíván a megszűnés útjára lépni, abban az esetben megálljt kell parancsolnia Gyurcsány hatalmi céljainak, ez azonban ismételten heves feszültségeket eredményezhet az ellenzéki összefogáson belül.
Mire számíthatunk a baloldaltól a következő években?
A baloldal láthatóan nem tanul a 2022-es országgyűlési választás során elszenvedett történelmi vereségből, és a konstruktív ellenzéki szerep, valamint a békés egyet nem értés politikája helyett,
ugyanazt a káoszpolitizálást kívánja folytatni, amelyet már az előző parlamenti ciklusban megteremtettek az ellenzéki oldalon.
Tulajdonképpen egy ellenzéki szereptévesztésből fakadó politikai színjátéknak lehetünk szemtanúi, ugyanis aligha erre kaptak felhatalmazást a rájuk szavazó választópolgároktól. Fel sem mérik, hogy egy ennyire feszült nemzetközi helyzetben, sokkal inkább elvárható lenne tőlük a felelősségteljes politizálás, még ellenzéki szerepkörben is. Ennek ismeretében, ebben a ciklusban is arra számíthatunk, hogy a baloldal parlamenti „munkája" a feszültségek szítása és a káoszkeltés köré fog épülni.
És mindez a tragikomédia havonta több mint 250 millió forintjába kerül az adófizetőknek.
