Fekete-Győr András, a Momentum frakcióvezetője kifejtette, hogy amennyiben a baloldal kormányozna, akkor Magyarország – a bolgár példát követve – „mindenképpen csatlakozott volna az olajembargóhoz”, míg a Jobbik európai parlamenti képviselője, Gyöngyösi Márton a brüsszeli szankciós csomagról úgy vélekedett, hogy „A javasolt szankciók jók, és hatékonyak”. A Párbeszéd frakcióvezetője, Tordai Bence a magyar kormány törekvéseit az olajembargó alóli mentesség elérésére úgy értelmezte, hogy a kormányzat „12 év bűnös tétlenség után, a magyar embereket túszul ejtve zsarolja az Uniót”, továbbá Balázs Péter egykori baloldali külügyminiszter szerint kudarc lenne, ha nem sikerülne elfogadtatni Brüsszel hatodik szankciós csomagját. Világosan látnunk kell, hogy az olajembargó – mentesség hiányában – alapjaiban veszélyeztette volna a magyar gazdaság működését, az ország energiabiztonságának szavatolását, valamint ellehetetlenítette volna az üzemanyagárstop megőrzését, melynek legnagyobb kárvallottjai a magyar emberek lettek volna. Ugyanakkor a baloldal említett megnyilvánulásai kevésbé meglepőek annak fényében, hogy
Az embargópárti baloldal rezsipolitikája átlagosan havi 79 ezer forinttal növelné a háztartások kiadásait
A magyar kormány kezdetektől fogva ellenzi Brüsszel orosz energiaszállításokra vonatkozó szankciós javaslatait, mivel azok jelentős károkat okoznának Magyarországnak. A hazai baloldal által támogatott intézkedések ellehetetlenítenék a rezsicsökkentés és a benzinárstop fenntartását, ami drasztikusan megnövelné a magyar családok terheit. A Századvég utánajárt annak, hogy a rezsicsökkentés hiányában – tehát a világpiaci árak érvényesülése esetén – májusban hogyan alakultak volna a magyarok közüzemi kiadásai.
A balliberális tömb kockára tette volna a rezsicsökkentést és a benzinárstopot
A közelmúltban több baloldali politikus és véleményformáló tüntette fel pozitív színben Brüsszel energiaembargós javaslatait.
a balliberális pártok és politikusok hosszú ideje támadják a rezsicsökkentést és a benzinárstopot, így az embargópárti vélemények a korábbi politikájuk szerves folytatásaként értelmezhetők.
Egyebek mellett az összefogott baloldali tömb egykori kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter korábban kijelentette, hogy „A rezsicsökkentésnek azt a formáját, amit Orbán Viktor kitalált, azt nem szeretnénk fenntartani”, míg az üzemanyagárstopot „elhibázott megoldásnak” titulálta. Ehhez hasonlóan Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a rezsicsökkentést egyszerűen „hülyeségnek” nevezte.
A piaci árak alkalmazása a rezsiköltségek drasztikus emelkedéséhez vezetne
Amennyiben a baloldal kormányozna Magyarországon és kivezetésre kerülnének a hatóságilag rögzített rezsiárak, akkor a villamosenergia-tarifák a jelenlegi több mint háromszorosára, míg a földgáz-szolgáltatások ára az öt és félszeresére emelkedne.
A piaci árak bevezetése így összesen négy és félszeres költségnövekedéshez vezetne egy átlagos magyar háztartásban.
A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy – rezsicsökkentés nélkül – egy átlagos magyar háztartás 9 ezer forintos villamosenergia-kiadása 30 ezer forintra, míg a 13 ezer forintos földgázszámlája 71 ezer forintra nőne.
Így összesen a rezsiszámla havi 22 ezer forintról 101 ezer forintra emelkedne, ami havonta 79 ezer, éves szinten több mint 948 ezer forint többletköltséget okozna egy átlagos magyar háztartásnak.
Hangsúlyoznunk kell továbbá, hogy a rezsi piaci árazásával járó többletköltségen felül – amennyiben az olajembargó hatásaként a benzin és gázolaj esetében sem érvényesülhetne a hatósági ársapka –
a magyaroknak júniusban a 76 literes, átlagos havi üzemanyag-fogyasztásukból kiindulva átlagosan 21 ezer forinttal kellene többet fizetniük az üzemanyagért.
A baloldal politikai hazárdjátéka jelentősen növelné a családok terheit
A háztartások energiafogyasztását nagymértékben befolyásolja az egy fedél alatt élők száma, ugyanis minél többen alkotnak egy háztartást, annál nagyobb az energiafogyasztás mind a villamosenergia, mind a földgáz tekintetében.
A piaci árak bevezetése okozta árnövekedés így fokozottan hátrányos lenne a családos, és különösen a nagycsaládos háztartásokra nézve.
A rezsicsökkentési program hiányában egy egyfős háztartás havi kiadása az áram és a gáz tekintetében 16 ezer forintról 72 ezer forintra nőne (ez 56 ezer forintos többletkiadást jelentene), ugyanakkor egy négyfős háztartás esetében a díj havi 28 ezerről 126 ezer forintra emelkedne.
Egy nyolcfős (például többgenerációs) családnak pedig 138 ezer forinttal kellene magasabb díjat fizetnie,
ha nem érvényesülnének a hatósági rezsiárak.
Fontos kiemelni továbbá, hogy
a rögzített árak leépítésével, háztartások százezreinek kellene anyagi okokból lemondani otthonuk kellő mértékű fűtéséről, világításáról és műszaki eszközeik használatáról,
ami jelentős társadalmi feszültségeket eredményezne. Amennyiben a villamosenergia és a földgáz ára a piaci árszabás következtében a négy és félszeresére növekedne, annak egyenes következménye lenne, hogy a jelenlegi 4,2 százalékos energiaszegénységi ráta – a Századvég számításai szerint – körülbelül az ötszörösére, közel 22 százalékosra emelkedne, vagyis minden ötödik ember energiaszegénnyé válna Magyarországon. A baloldali javaslat hatására tehát
900 ezer háztartásnak, azaz körülbelül 2,1 millió embernek kellene lemondania a kellő mértékben fűtött otthon kényelméről.
Felhasznált adatok és alkalmazott módszer
A piaci árszabás alapján kalkulált tarifák meghatározásához az Eurostat által közölt 2021 első félévi lakossági villamosenergia- és földgázdíjak komponenseiből az „energiadíj” tételt a Hungarian Power Exchange és a CEEGEX Közép-Európai Gáz Tőzsde 2022. évi havi átlagárai alapján korrigáltuk. A tarifák áfakomponensének mértékét arányosan módosítottuk. Az euróárfolyamot a Magyar Nemzeti Bank adatainak havi átlaga alapján számoltuk. A háztartások kiadásainak jövedelmi és együttélési bontását a Központi Statisztikai Hivatal legutolsó elérhető, 2019-es Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétele alapján végeztük. Az energiaszegénységi adatok forrása az Eurostat. A mutató 2022-re becsült értékét a rezsicsökkentés előtti árváltozások és a fűtési nehézségekkel küzdő háztartások arányának múltbeli alakulása közötti együttmozgás alapján becsültük.